Csak feltételekkel kormányoz továbbb az RMDSZ

A szövetség elnöke az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának (SZÁT) ülése után nyilatkozott a sajtónak, nem sokkal ezt követően maga a testület is közleményben tudatta álláspontját. Eszerint az RMDSZ az oktatási törvény sürgős elfogadását, az oktatási reform bevezetését, a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítását alapvető feltételnek tartja, e nélkül nem folytathatja kormányzati együttműködését a demokrata-liberálisokkal - jelezte Markó.
Szerdán a román alkotmánybíróság úgy határozott: ellentétes az alaptörvénnyel az, hogy a kormány "felelősségvállalással", azaz parlamenti vita lehetősége nélkül terjesztette a honatyák elé az oktatási törvény tervezetét. A közoktatás és a felsőoktatás egészét szabályozni hivatott, a magyarság számára számos előnyt tartalmazó jogszabálycsomagot ezt megelőzően a kabinet visszavonta a szenátus napirendjéről, ez utóbbi lépést támadta meg az alkotmánybíróságon Mircea Geoana ellenzéki szociáldemokrata párti politikus, a szenátus elnöke. Az alkotmánybíróság neki adott igazat.
A demokrata-liberális Emil Boc miniszterelnök számára is roppant kínos a taláros testület döntése, különösen annak tükrében, hogy saját pártján, a PD-L-en belül is sokan a kabinet "ellendrukkereként" viselkedtek. A szenátus oktatási szakbizottságának demokrata párti elnöke például az alkotmánybírósági döntést maga is tapssal fogadta a televíziós kamerák nyilvánossága előtt. Éppen ebben a bizottságban akadt el immár fél éve a tervezet vitája. A SZÁT közleménye úgy fogalmaz: a kormányzati többségnek "nem volt ereje a törvényt az oktatási bizottságban előbbre vinni".
"A tavalyi év végén azért vállalkoztunk kormányzati szerepre a Demokrata Liberális Párttal, a kisebbségek frakciójával, illetve a független szenátorok és képviselők csoportjával együtt, mert úgy véltük, hogy kötelességünk cselekvően hozzájárulni az ország válságos gazdasági helyzetének kezeléséhez, ugyanakkor a közös kormányprogram garanciát kínált arra, hogy ilyen körülmények között is folytatni tudjuk az általános államreformot, elsősorban a közigazgatás decentralizációját és a bürokrácia felszámolását, illetve a kisebbségi jogok további bővítését is vállalták a koalíciós partnerek. Számunkra a gazdasági válságkezelés, az általános reform és a kisebbségi jogok szélesítése jelenti azt a három pillért, amelyek nélkül nem vállalhatjuk a kormányzati felelősséget" - olvasható a közleményben.
A SZÁT szerint az oktatási törvény körül kialakult helyzet ezeknek a koalíciós feltételeknek a teljesülését sodorta veszélybe. Úgy véli: nemcsak az anyanyelvű oktatási jogok bővítése, hanem az általános reformfolyamat is leáll, ha nem sikerül sürgősen érvénybe léptetni az új oktatási törvényt, amely az egész ország számára garanciát jelentene egy európai minőségű oktatási rendszer felépítéséhez.
Az RMDSZ ezért felkéri koalíciós partnereit, hogy sürgősen elemezzék a kialakult helyzetet, és döntsék el, lehetséges-e biztosítani a koalíciós szolidaritást.