Bush megérti, ha tüntetnek ellene

Jóllehet az amerikai elnök csak tegnap estétől Berlin vendége, a német főváros szívében már 24 órával korábban rendkívüli állapotok uralkodtak: a kormányzati negyedet lezárta a rendőrség. Még a gyalogos forgalom is tilos a Brandenburgi kapu környékén: a rendőrök fémkorlátokkal zárták le az Unter den Linden sugárút és a Wilhelmstrasse kereszteződését és az Adlon szálló körüli térséget. A patinás hotelba szállásolta be magát ugyanis az amerikai elnök és 500 fős kísérete. A 180 négyzetméteres elnöki lakosztály eleget tesz az amerikaiak szigorú biztonsági elvárásainak: falakat és ajtókat különleges fémötvözettel erősítették meg, s közvetlen összeköttetésben áll az Adlon tetejére fölszerelt műholdas antennarendszerrel. ĺgy Bush állandó kapcsolatot tarthat fenn a Pentagonnal és a Fehér Házzal.

Pár órával az amerikai elnök Berlinbe érkezése előtt a német kormánypártok vezető képviselői is bírálták Bush külpolitikáját. A szociáldemokraták (SPD) alsóházi frakciójának elnöke az ARD televíziónak nyilatkozva óva intette az USA-t egy Irak elleni katonai akciótól. Peter Struck közölte: ezt a véleményét nem fogja véka alá rejteni a mai eszmecserén sem. „Az Irak elleni katonai fellépés mindaddig nem indokolt, amíg nem bizonyított egyértelműen, hogy Szaddám Huszein támogatást vagy menedéket nyújt az al-Kaida csoport terroristáinak” – hangoztatta, hozzátéve: helytelen volna, ha Bush elnök azt hinné, hogy őrá vár annak a befejezése, amit az apja kezdett el Irakban. Az SPD politikusai szerint az amerikai elnöknek bírálatra kell számítania olyan témák kapcsán, amelyekben nem egyezik Washington nézete az európai szövetségesekével. Ezek között van a légkör védelme vagy a nemzetközi büntetőjogi bíróság létrehozása. Antje Vollmer, a Bundestag alelnöke pedig kijelentette: „Ahelyett, hogy a jogállamiság elve alapján világszerte a stabilitás létrehozásán munkálkodna, az amerikai kormány már-már misszionárius jellegű programot akar megvalósítani a megtestesült gonosz ellenében, olyan programot, amelynek egyetlen legitim értelmezője maga az Egyesült Államok.” Meglátása szerint ebben a „fundamentalista tendenciában” rejlik az USA és a nemzetközi közösség között feszülő konfliktus gyökere.

Maga Bush néhány órával Berlinbe érkezése előtt megértést mutatott a látogatása ellen tüntetők iránt. Az ARD televíziónak nyilatkozva a demokrácia velejárójának nevezte az utcai tüntetéseket. „Szívesen megyek olyan országba, ahol az emberek szabadon hangot adhatnak a véleményüknek.” Egyúttal bejelentette: berlini látogatását arra is fel kívánja használni, hogy Schröder kancellárral eszmét cseréljen az Irak elleni fellépésről. Konkrét beavatkozásra vonatkozó tervei egyelőre nincsenek, ám minden lehetőséget mérlegelni fog – tette hozzá Bush. Az Irak elleni koalícióban a németekre váró szerepről beszélt az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Condoleezza Rice is a ZDF televízióban: Washington azt várja Berlintől, hogy segítsen megakadályozni olyan technológiák és anyagok eljutását Irakba, amelyek alkalmasak tömegpusztító fegyverek előállítására. Rice nem hagyott kétséget afelől, hogy az USA támadást fog intézni Irak ellen. (m, t)

Soha nem tisztelte Arafatot

Elutazása előtt, tegnap Washingtonban Bush kijelentette: valójában soha nem tisztelte Jasszer Arafatot, mert az kudarcot vallott vezetőként, és számtalan esélyt eljátszva cserben hagyta a saját népét. Arafat kudarcainak eredményeként a palesztin lakosság ma még nagyobb szegénységben, elszigeteltségben és csalódottságban él. Megerősítette: szerinte lehetséges a béke a Közel-Keleten. (m)