Bush közel-keleti elképzelései nem arattak osztatlan sikert

Kananaskis. George Bush amerikai elnök hétfőn ismertetett közel-keleti béketervének – amelyben közvetve Jasszer Arafat eltávolítására is felszólította a palesztinokat – tulajdoníthatóan az eredeti szándéknál jóval nagyobb teret kapott a G8-csúcstalálkozón az izraeli– palesztin válság megoldása. A nyolc nagyhatalom vezetői nyilatkozatot is elfogadtak a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. E szerint az izraeli–palesztin békéltetési törekvések célja, hogy mindkét fél saját államában élhessen egymás mellett, biztonságban, elismert határok között. Az USA, Kanada, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, valamint Oroszország vezetője egyetértett abban, hogy sürgető teendő a palesztin intézmények és a palesztin gazdaság megreformálása, valamint az, hogy a palesztinoknak szabad és tisztességes választásokat kell rendezniük. Viszont a közös nyilatkozat nem megy el odáig, ahogyan George Bush fogalmazott hétfőn: az amerikai elnök azt mondta, hogy új palesztin vezetőkre van szükség, olyanokra, akik nem kompromittálták magukat a terrorizmussal. Bush Kananaskisban is világossá tette ugyan, hogy Arafatnak a palesztin mozgalom éléről való távozását szeretné elérni, de egyik nyilatkozatában már úgy fogalmazott, hogy az USA csak akkor fog pénzügyi támogatást nyújtani a palesztinoknak, ha megvalósítják a reformokat és elutasítják a terrorizmust. Ez némileg enyhébb a hétfői szavakhoz képest. Silvio Berlusconi olasz kormányfő ugyan arról beszélt, hogy Arafat helyesen tenné, ha visszavonulna, de a G8 nyilatkozata végül is nem szól a mielőbb remélt választások nyomán megalakuló új palesztin vezetés kívánatos összetételéről.

Állásfoglalást tettek közzé a nyolcak a dél-ázsiai konfliktusövezetről is. Felszólították Pakisztánt: akadályozza meg, hogy területét szélsőséges csoportok támaszpontjukként használhassák. Ezzel együtt szorgalmazták, hogy India legyen partner a komoly tárgyalásokhoz a kasmíri konfliktus rendezése érdekében. A G8 szerint mind Indiának, mind Pakisztánnak kötelezettséget kell vállalnia az állhatatos párbeszédre.

A csúcstalálkozó legfontosabb konkrét döntése az volt, hogy húszmilliárd dolláros alap létrehozását határozták el: ebből akarják finanszírozni a volt Szovjetunió utódállamaiban fennmaradt tömegpusztító (nukleáris, biológiai, illetve vegyi) fegyverkészletek felszámolását, nehogy ezek a veszélyes eszközök terroristák vagy gonosz szándékú államok kezébe jussanak. Hatpontos terv született annak érdekében, hogy megakadályozzák terroristák tömegpusztító fegyverhez jutását. Mint az értekezlet után kiadott nyilatkozatból kitűnik, a G8 tagjai megfelelő szerződések előmozdításával elejét akarják venni, hogy a terroristák biológiai, vegyi, vagy atomfegyvert szerezzenek be. Ezen kívül elővigyázatossági intézkedésekkel és technikai berendezésekkel biztosítani kell ezeknek a fegyvereknek a biztonságos gyártását, raktározását és szállítását. A G8-országok szorgalmazzák továbbá, hogy legyen hatékonyabb a határellenőrzés és a nemzetközi együttműködés a fegyvercsempészéssel szemben. Megítélésük szerint a fegyverek gyártására alkalmas anyagok küldésénél is szigorítani kell az ellenőrzést. Általánosságban csökkenteni kell a hasadóanyagok, fegyvernek alkalmas mérgek és kórokozók készleteit, ezzel is elősegítendő, hogy megnehezítsék ezek illetéktelten kezekbe jutását. A G8 nyilatkozata támogatást ígér mindazon országoknak, amelyeknek nincs elég pénzük e tervben megfogalmazott ajánlások gyakorlati megvalósítására. (m, ú)