Brüsszel és Washington között nincs egyetértés az Ukrán válság megoldásáról

A YouTube videómegosztó portálra feltöltött hangfelvételen a Victoria Nulandnak tulajdonított női hang Brüsszel ukrajnai tevékenységéről szólva azt találta mondani, hogy "b... meg az EU!". Egy másik kiszivárogtatott felvételen Helga Schmid uniós tisztségviselő panaszolja Brüsszel Ukrajnába delegált nagykövetének, hogy az amerikai diplomaták bírálják az EU-t, amiért "túlságosan engedékenynek" mutatkozik a szankcionálás kérdésében. Brüsszel és Washington nem erősítette meg a beszélgetések valódiságát.     Mind az Egyesült Államok, mind az EU bevetette diplomáciai gépezetét, hogy mielőbb befejeződjön Ukrajnában az erőszakos tiltakozássorozat. A halálos áldozatokkal járó, kormányellenes megmozdulások azóta sújtják a kelet-európai országot, hogy tavaly novemberben Viktor Janukovics ukrán elnök elutasított egy szabadkereskedelmi megállapodást az európai közösséggel, és ehelyett elkötelezte magát Oroszország mellett.     Miközben Washington és Brüsszel egyetért abban, hogy Janukovicsnak be kell szüntetnie a tiltakozókkal szembeni erőszakos fellépéseket, és tárgyalásokat kell kezdenie az ellenzékkel, a két nyugati hatalomnak eltérő nézetei vannak arról, hogyan gyakoroljanak nyomást Kijevre.     Az Egyesült Államok kényszerítő intézkedéseket vetne be az ukrán oligarchák és tisztségviselők ellen, az EU-t azonban a szankciók bevezetésével szemben óvatosságra intik a negatív fehérorosz tapasztalatok. A korábban ugyancsak szovjet fennhatóság alatt álló Fehéroroszország magas rangú tisztségviselői ellen alkalmazott uniós korlátozások hatástalannak bizonyultak, és nem győzték meg a minszki kormányzatot arról, hogy elmozduljon a demokratikus reformok irányába.     A Fehér Ház és Brüsszel abban sem ért egyet, milyen pénzügyi ösztönzőkkel segíthetné Kijevet, amennyiben megfordulnak a szelek. Miközben Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője február másodikán, az 50. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián még úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok egy Ukrajnának szánt rövidtávú pénzügyi segélycsomag összeállításán dolgozik, Brüsszel a héten kiadott nyilatkozatokban elkezdte kisebbíteni az ukrán gazdaság talpra állítása érdekében fontolgatott, átmeneti támogatás jelentőségét.     Az európai országok vezetői közül néhányan szintén nem zárják ki a szankcionálás lehetőségét, azonban az EU 28 tagállama túlnyomórészt a diplomáciai erőfeszítéseket szorgalmazza. Úgy vélik, így elkerülhetővé válna, hogy az ukrán elit tagjait még inkább Oroszország karjaiba taszítsák.     "Úgy gondoljuk, hogy Ukrajnát határozottan az erőszak visszaszorítására, politikai reformokra és a párbeszédre kell buzdítani, és szerintünk az EU-nak nem a szankcionálás az elsődleges eszköze" - mondta egy brüsszeli diplomata.     Arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság elmozdulhat-e a jövőben a kényszerítő intézkedések irányába, Maja Kocijancic uniós szóvivő így válaszolt: "Gyakran elmondtuk, hogy nagyon közelről figyelemmel kísérjük az eseményeket. Amennyiben a helyzet romlik, áttekintjük a lehetőségeinket. Jelenleg azonban a diplomáciai erőfeszítésekre összepontosítunk".     Az EU külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben vitatják meg az ukrajnai válságot, és valószínűleg felmerül a szankciók kérdése is. Egyelőre azonban nincsenek hivatalos javaslatok hasonló intézkedésekről, amelyről a tagállamoknak egyhangú döntést kellene hozniuk. Ez a jelenlegi légkörben elég valószínűtlennek tűnik.