Brüsszel ellenzi az Egyesült Államok tervezett biztonsági intézkedéseit

Brüsszel. Az Európai Bizottság elfogadhatatlannak minősítette azt a napokban tett amerikai javaslatot, amely a légiforgalmi biztonsági előírások szigorítására vonatkozik. Az érem másik oldala, pár nappal ezelőtt az EB is olyan javaslatcsomagot ismertetett, amely jelentősen szigorítaná az unió határőrizeti rendszerét. A kettő nem ugyanaz, nem is keverhető össze. Ami közös bennük: a szigorítás szándéka és a nemzetközi terrorizmustól való félelem.

Az EU-tagállamok kormányaihoz eljuttatott washingtoni tervezet intézkedéseinek cálja, hogy az amerikai hatóságok könnyebben nyomon tudják követni az ország területére belépőket. Az elképzelések között szerepel a légimarsallok – civilruhás fegyveres biztonsági tisztek – alkalmazása a transzatlanti járatokon, valamint egy elektronikus utasnyilvántartó-rendszer létrehozása is. Emellett az USA további információkat is szeretne.

Tiszteletlen amerikaiak

Az Európai Bizottság nemtetszését fejezte ki amiatt is, hogy az amerikai kormányzat kétoldalú tárgyalásokat folytat a tagállamokkal. „Az egész USA-t érintő ügyekben mi sem Kalifornia képviselőivel tárgyalunk, mivel az tiszteletlen lépés lenne. Ugyanakkor mi is elvárjuk az USA-tól, hogy tartsa tiszteletben az unió rendszerét és előírásait. Washington nagyon jól tudja, bizonyos kérdésekben egyenesen Brüsszelhez kell for?dulnia” – mondta Jonathan Faull, a EB bel- és igazságügyekért felelős főigazgatója, az EU és az USA között tavaly létrejött, a légi utasok adatainak átadásáról szóló megállapodásra utalva. Ennek alapján az amerikaiak 19 féle adatot kérnek az USA-ba érkező európai utasokról, azonban a jelenlegi rendszer nem terjed ki azokra a személyekre, akik csak átrepülnek az ország területe felett. Washington most rájuk is ki szeretné terjeszteni a kötelező adatszolgáltatást. Továbbá az idősebb utasokat segítő személyekről, az elveszett és ellopott útlevekről is adatokat szeretne.

Prága aláírja

Az EB emellett más – álláspontja szerint többoldalú tárgyalást igénylő – kérdésekben is egyeztetni kíván az Egyesült Államokkal, így például a visszatelepülési megállapodások ügyében. Brüsszel amellett, hogy kifejezte rosszallását az egyes EU-tagországok és az USA közötti kétoldalú egyeztetések miatt, kérte a tagállamok kormányait, hogy ne írjanak alá semmilyen bilaterális egyezményt. Közölte: tisztázni fogja, hogy az USA-nak milyen kérései vannak. Csehország ennek ellenére valószínűleg aláírja a kétoldalú megállapodást, mert a lépéssel megnőne az esélye annak, hogy bekapcsolódhat az amerikai vízummentességi programba. Alexandr Vondra, cseh miniszterelnök-helyettes az EUobserver-nek nemrégiben azt mondta, „az USA országonként dönt a vízummentesség kiterjesztéséről”. Hozzátette, hogy a prágai kormány már jó ideje tárgyalásokat folytat a kérdésről, és úgy tűnik, jó esély van a megegyezésre. A cseh kormány helyettes vezetője óva intett mindenkit az amerikai kérések túlzott felnagyításától, hiszen azokat – elmondása szerint – már sikeresen alkalmazzák Ausztráliában is. Ugyanakkor jelezte, még további tárgyalások szükségesek a részletes feltételek kidolgozásához, melyek során az ország valamennyi európai uniós kötelezettségét szem előtt fogják tartani.

Brüsszel szigorítana

Ami a másik témakört, az unió határőrizeti rendszerét illeti, az EB jelentős szigorításokat vezetne be, ezeket azonban a németek máris elutasították. „A tervezett intézkedések alapjaiban változtatnák meg a határőrizeti rendszerünket” – mondta Franco Frattini, az EB bel- és igazságügyi biztosa. Elképzelései szerint a nem európai utasok határátkelését regisztrálnák, az európai határellenőrzési rendszer felállításával pedig a zöldhatáron átlépőket ellenőriznék. A javaslatok között szerepel a Frontex, azaz az EU határőrizeti szervei közötti együttműködést segítő ügynökség működésének hatékonyabbá tétele is. Frattini kifejtette, a Schengeni térségbe belépőket a legmodernebb technika alkalmazásával szeretnék ellenőrizni, úgy, hogy közben a tisztességes beutazóknak minél kevesebb kényelmetlenséget okozzanak.

Illegális bevándorlók

A tervek közül az elektronikus nyilvántartó rendszer tűnik a legambíciózusabbnak, amellyel 2015-től az uniós állampolgársággal nem rendelkezők határátlépését kívánják regisztrálni. A nyilvántartás tartalmazná a belépés helyét és idejét, valamint a jogszerű tartózkodás maximális időtartamát, melynek leteltével a rendszer automatikusan riasztaná az illetékes szerveket.

EB-adatok szerint az unió a világ legnépszerűbb turisztikai célpontja, évente megközelítőleg 300 millióan lépik át a határokat, s az utasok közel fele (140 millió) nem uniós állampolgár. A bizottság szerint külföldiek ezrei követnek el túltartózkodást, miközben ezen személyek azonosítására az unió nem rendelkezik eszközökkel. 2006-ban közel nyolcmillió illegális bevándorló tartózkodott az EU területén, ezeknek hozzávetőleg a fele ugyan jogszerűen lépte át a határokat, de a jogszerű tartózkodási időszak letelte után is az EU területén maradt. Frattini javaslata szerint a vízumköteles országokból érkezők biometrikus adatait már a vízum igényléskor bekérnék, míg a vízummentes országokból érkezőket a határon ellenőriznék.

Íriszolvasó kamera

Ennek megfelelően a határátkelőhelyeket új, biometrikus tech?nológiával, például íriszolvasó kamerával kellene felszerelni, amelyek pontosabb személyazonosítást tennének lehetővé. Az Európai Bizottság javaslatai között szerepel egy olyan elektronikus rendszer létrehozása is, amely még az indulás előtt jóváhagyná valamennyi nem uniós állampolgár beutazását (Ausztráliában ez már sikeresen működik). Frattini megfogalmazása szerint a rendszer a vízumkötelezettség alternatívája is lehetne. (mti, ú)