Brexit - Nem akadályozza a felsőház a megállapodás nélküli kiválást tiltó törvényt

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Boris Johnson miniszterelnök által hevesen ellenzett indítványt szerda éjjel hagyta jóvá 327-299 arányban az alsóház, és a jogszabály azonnal a Lordok Háza elé került további vitára.

Előzetesen egyértelmű jelek utaltak arra, hogy a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény tárgyalását a Lordok Házának Brexit-párti tagjai megpróbálják addig húzni, amíg végül nem marad idő a végleges változat kihirdetésére. E jelek közé tartozott, hogy a felsőházban száznál több módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez, és ezekről egyenként szavazni kellett volna, majd az alsóházban is dönteni kellett volna a felső kamarában elfogadott módosítók sorsáról.

Boris Johnson azonban már korábban bejelentette, hogy a jövő héttől felfüggeszti a jelenlegi parlamenti ülésszakot, és októberben új kormányprogram meghirdetésével új törvényhozási időszak kezdődik.

Csütörtök hajnalban mindazonáltal már értesülések terjedtek el arról, hogy a Lordok Háza nem alkalmazza az időhúzó taktikát, és a Downing Street csütörtök délelőtt megerősítette, hogy a jogszabály péntek estig túljut az összes felsőházi tárgyalási szakaszon.

Ennek alapján hétfőn, az alsóházi véglegesítés után II. Erzsébet királynő kihirdetheti a jogszabályt.

Boris Johnson az alsóház szerda éjjeli döntése után előrehozott választások kiírását kezdeményezte október 15-ére, ám ennek elfogadásához az azonnal megtartott másfél órás vita utáni szavazáson nem gyűlt össze a törvényben előírt kétharmados többség.

A rendezetlen Brexit tilalmáról elfogadott törvény lényege, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását. Már a hét elején kilátásba helyezte, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi, ha a parlament megszavazza a megállapodás nélküli Brexit tilalmáról szóló indítványt.

Johnson ezt szerda este meg is tette. A kormányfő szerint ugyanis az ellenzéki Munkáspárt törvényjavaslatának elfogadása után lehetetlenné vált a további érdemi tárgyalás az EU-val a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.

A választások közötti időszakot öt évben rögzítő brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra - a jelenlegi létszám alapján 434 voksra - lett volna szükség az alsóházban, ám csak 298-an szavaztak a kezdeményezésre.

A választási indítvány elfogadásához a Munkáspárt támogatása elengedhetetlen lett volna, de a legtöbb Labour-képviselő tartózkodott.

Az ellenzéki álláspont szerint csak akkor lehet megtartani az előrehozott választást, ha az Európai Unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához. A Downing Street azonban csütörtökön utalást tett arra, hogy a Lordok Házában létrejött megállapodás nyomán Johnson újabb kísérletet tehet az előrehozott választások kiírására. A kormányfői hivatal szóvivőjének megfogalmazása szerint egyértelművé vált, hogy választóknak kell eldönteniük, ki képviselje Nagy-Britanniát az EU-val folytatandó tárgyalásokon.

A választások kiírása valamilyen módon mindenképpen elengedhetetlennek tűnik, mivel Nagy-Britannia gyakorlatilag kormányozhatatlanná vált. A rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény napirendre vételét ugyanis a kormánnyal szembefordulva csaknem kéttucatnyi konzervatív képviselő is megszavazta, és őket kizárták a tory frakcióból. Boris Johnson kormánya ezzel kisebbségbe került az alsóházban.

A kilépés további, már harmadik halasztásáról az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács hozhat egyhangú döntést az érintett tagállam beleegyezésével.