Breivik a lehető legsúlyosabb büntetést kapta (összefoglaló)

A bírói tanács egyhangú döntése értelmében Breiviknek olyan fegyházba kell bevonulnia, ahol a társadalomra veszélyes elítélteket tartják fogva. A norvég törvények szerint az ilyen elkövetők büntetésük letöltése után sem kerülhetnek szabadlábra, ha a hatóságok úgy találják, hogy veszélyt jelentenek a társadalomra. Jogi szakértők nem zárják ki, hogy Breivik börtönben fogja leélni élete hátralevő részét.

Az ítélet szerint a vádlottnak 21 évet kell börtönben letöltenie, és 10 évnél korábban semmiképpen sem bocsátható szabadon.

Breivik sötét öltönyben érkezett a bíróságra, rövidre vágott szakállt viselt, és amikor a terembe lépett, szokásához híven karlendítéssel, ökölbe szorított kézzel "üdvözölte" a jelenlévőket. Szemlátomást elégedetten fogadta az ítéletet. Korábban azt hangoztatta, hogy számára a halálnál is rosszabb lenne, ha beszámíthatatlannak minősítenék.

A vádlott személyiségzavarban szenved, de nem elmebeteg; "antiszociális és narcisztikus jellemvonásokkal" rendelkezik - áll az ítélet indoklásában.

Az első pszichiátriai vizsgálat paranoid skizofréniát állapított meg a sokszoros gyilkosnál; ebben az esetben nem lehetett volna szó Breivik büntetőjogi felelősségre vonásáról. Egy újabb vizsgálat szerint ugyanakkor nem állapítható meg elmebaj a 33 éves férfinál, csak személyiségzavar, ami nem zárja ki a büntethetőséget. Előzőleg ügyvédjei azt mondták, hogy a börtönbüntetést elfogadják, de fellebbezni fognak, ha a bíróság elmegyógyintézetbe küldené Breiviket.

Az ügyészség először úgy foglalt állást, hogy Breivik nem beszámítható, és azt javasolta, hogy zárják elmegyógyintézetbe. A vádhatóság pénteken közölte: nem fellebbez az ügyben. Alapos volt a bizonyítási eljárás, nincs rá ok, hogy folytassuk az ügyet - mondta Svein Holden ügyész. Miután egyik fél sem támadja meg az ítéletet, az jogerőre emelkedik.

Az elítélt az Oslo peremén található Ila börtönben fog raboskodni, egy viszonylag tágas cellában, amelyhez egy kis konditerem tartozik, és számítógép meg tévékészülék is rendelkezésére áll majd.

Breivik Norvégia második világháború utáni történetének legvéresebb tragédiáját okozta, amikor az oslói kormányzati negyedben és Utoya szigetén, a baloldali Norvég Munkáspárt ifjúsági táborában 77 embert megölt, és több mint 300-at megsebesített.

Oslo kormányzati negyedében 2011. július 22-én 15 óra 25 perckor robbant pokolgép. A robbanóanyagot Breivik egy fehér Volkswagenbe rejtette a Jens Stoltenberg miniszterelnök irodájának is helyet adó épület előtt. A detonációnak 8 halottja és 209 sebesültje volt, a környező épületek megrongálódtak. A kormányfőnek nem esett baja, nem volt az irodájában a merénylet időpontjában.

A második támadás mintegy két órával később történt az Oslótól 40 kilométerre fekvő Utoya szigetén, a kormányzó Norvég Munkáspárt ifjúsági táborában. Breivik rendőrruhában érkezett, majd tüzet nyitott a táborozókra. A szigeten pánik tört ki, a fiatalok közül sokan halálfélelmükben a vízbe menekültek, a sebesültek halottnak tettették magukat, de a pisztollyal és puskával felfegyverkezett gyilkos így is célba vette és lemészárolta őket. A körülbelül egy órán át tartó vérengzésnek 69 halottja és 110 - köztük 55 súlyos - sebesültje volt. A rendőrök közlekedési nehézségek miatt a riasztás után egy órával értek a szigetre, ahol elfogták a tettest, aki nem tanúsított ellenállást.

Az áprilisban kezdődött perben Breiviket terrorizmussal és 77 rendbeli, előre kitervelt emberöléssel vádolták. A vádlott első bírósági meghallgatásán ártatlannak vallotta magát, de a per során beismerte a két támadást, amelyet könyörtelennek, de szükségesnek nevezett, és azt mondta, hogy a muzulmán gyarmatosítástól akarta megvédeni a Nyugatot. A bírósági eljárás során részletekbe menően beszámolt a pokolgép felrobbantásáról és az utoyai mészárlásról is.

A túlélőket és az áldozatok hozzátartozóit, valamint az egész norvég társadalmat is megosztotta az ügy bírósági kezelése. Egy közvélemény-kutatás szerint a norvégok 70 százaléka úgy gondolta, hogy ilyen "bonyolult" bűncselekményt egy őrült egyedül nem tudna elkövetni.

A norvég sajtó és az ellenzék az utóbbi időszakban egyre hangosabban követelte Jens Stoltenberg lemondását, mondván, hogy a miniszterelnöké a végső felelősség a hibáknak azért a sorozatáért, amelyet a rendőrség és más szervek elkövettek 2011. július 22-én. Az ügy legutóbbi fejleményeként augusztus 16-án lemondott Oeystein Maeland rendőrfőkapitány, miután a történteket vizsgáló független bizottság megállapította: a rendőrség megakadályozhatta volna Breivik ámokfutását.

Breivik az ügyvédjén keresztül megüzente: nem akar fellebbezni. Az ügyvéd elmondta, Breiviket "nem lepte meg" a bíróság döntése. "Azt mondta, most, hogy beszámíthatónak nyilvánították, nem fog fellebbezni" - mondta Geir Lippestad. Breivik korábban azt mondta, hogy ha a bíróság elmeháborodottnak nyilvánítaná, az rosszabb lenne, mint a halál. Ugyanakkor a 21 éves börtönt tanúvallomásában "szánalmasnak" nevezte, szerinte a "logikus ítélet" a halálbüntetés vagy a felmentés lenne.

Az áldozatok hozzátartozóit képviselő ügyvédek azt mondták, elégedettek az ítélettel. "Az, hogy beszámíthatónak nyilvánították Breiviket, lehetővé teszi a családok számára, hogy lezárják magukban a történteket" - mondta Froda Elgesem, a hozzátartozókat képviselő egyik ügyvéd.