Blair az új tagokkal fogna össze

Eddig sosem tapasztalt mértékű bizonytalanság kezdődött az unió történetében. Nincs alkotmány – s még jó ideig nem is lesz –, amelynek meg kellene könnyítenie a működését, s bár hivatalos helyekről cáfolják, több mint valószínű, hogy a bővítés folyamata is megreked. És nincs költségvetés, amely hét évre előre keretet szabna a működésnek. Diplomaták egyetértenek abban, ha valaki képes lett volna a költségvetési kompromisszum elérésére, akkor az éppen a ragyogó diplomata hírében álló luxemburgi kormányfő, Jean-Claude Juncker, aki a kudarc után – nem rajta múlott – keserű szájízzel adhatja át július 1-től a soros elnöki tisztet Tony Blairnek. Ugyanakkor Franciaország, Németország, Belgium és Luxemburg is elsősorban a brit kormányfőt teszi felelőssé a kudarcért.

Blair viszont – bár kevesen előlegezik meg neki a sikert – uniós kormányzásának fél éve alatt szeretné tető alá hozni a költségvetést. Londoni elemzők szerint az új tagországokkal akar szövetséget kötni, amelyek gyakran osztják a liberális gazdasággal, az alacsonyabb adókkal és kisebb állami beavatkozással kapcsolatos brit elképzeléseket. „Nagy-Britannia mindent megtesz annak érdekében, hogy olyan megállapodást hozzon tető alá az EU következő költségvetéséről, amely megfelel az új tagállamok igényeinek.” Ezt hétfőn mondta Blair, aki a londoni alsóházban számolt be a brüsszeli kudarcról. Erőteljesen ostorozta az uniós költségvetés jelenlegi szerkezetét, s kijelentette: a közös mezőgazdasági politika (CAP) juttatásainak mintegy 80 százaléka, valamint a strukturális és kohéziós alapok kiadásainak csaknem a fele továbbra sem az új tagállamoknak, hanem a 15 régi tagországnak jut. „Az EU hétszer annyit költ a mezőgazdaságra, mint kutatás-fejlesztésre, tudományra, új technológiákra, oktatásra és innováció-ösztönzésre együtt. Ez nem az a költségvetés, amely megfelelne a XXI. század igényeinek” – tette hozzá.

A Financial Times ezzel kapcsolatban az írta, a Nagy-Britannia és a francia–német szövetség közötti viszony olyan mértékben megromlott, hogy az halovánnyá teszi bármely megállapodás esélyét, de a kabinet egy vezető illetékese azt mondta: a brit kormány „komoly és koncentrált kísérletet” tesz arra, hogy a brit elnökség alatt egyezségre jusson a költségvetés ügyében. A lap megjegyzi, hogy Blair már eddig is gyakran kiállt az új tagállamok érdekei mellett „a francia–német maggal szemben”. Tegyük hozzá: azt London is jól látja, hogy az új tagoknak alapvető érdekük, hogy legyen valamilyen költségvetés, hiszen attól tartanak, hogy komoly uniós pénzektől eshetnek el.

Catherine Colonna, az európai ügyek francia minisztere szerint Nagy-Britanniának az unió soros elnökeként figyelembe kell vennie, hogy a tagállamok többsége nem osztja véleményét. Maga Jacques Chirac francia államfő az új tagállamok áldozatkészségét emelte ki, mások az újak magatartását példaként állították a régi tizenötök elé.

Francia kommentátorok szerint csak látszólag folyt költségvetési csata, két európai koncepció, de inkább két egymást szívből utáló politikus személyes küzdelme volt a csúcs. Természetesen Tony Blairről és Jacques Chiracról van szó. Blairnek igaza van abban, hogy abszurd dolog a közös kassza 40 százalékát a mezőgazdaságra fordítani, de ezt csak ürügyként használta föl, hogy végképp leszámoljon Jacques Chirac-kal, mint európai vezetővel. A francia elnöknek bénító vereség volt a népszavazási „nem” a hazai politikában, a költségvetési kudarccal pedig nemzetközi befolyását is elvesztette. ĺgy Tony Blair Európa erős embere lett, aki ráadásul győztesként tetszeleghet hazája euroszkeptikus közvéleménye előtt is. (groh, m, ú)

Brzezinski: az európai alkotmány nevetséges

Berlin. Zbigniew Brzezinski amerikai politológus szerint az európai alkotmány „szövege olyan, mint egy hitelkártya-szerződés apró betűs része, ezért kevés európai nézett bele. Nevetséges volt a dokumentumot alkotmánynak nevezni. Valójában ez egy szerződés 25 állam között, amely nem utolsósorban egy sor technikai részletet szabályoz”. Jimmy Carter volt amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági főtanácsadójának interjúja a Die Weltben jelent meg. A lengyel származású professzor szerint „ha az alkotmány alapjogok chartájának a formáját öltötte volna, amelyben rögzítik egy szabad közösség polgárainak jogait, s meghatározzák, milyen feladatai vannak a fölérendelt intézményeknek, s miként választják meg képviselőiket, több esély lett volna elfogadására.” Brzezinski szerint az európai politikusok bürokratikus hajlamai azt eredményezték, hogy végül saját fegyverükkel verték meg őket. „Politikailag érzéketlenek voltak, eljárásuk felületes” – tette hozzá. (MTI)