Biztonsági kihívások széles skáláját tekintik át a NATO-külügyminiszterek

 

A miniszterek először a közel-keleti és az észak-afrikai helyzetet vitatják meg, de szót ejtenek a Koreai-félsziget helyzetéről, valamint Afganisztánról is. Találkoznak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, valamint Hamid Karzai afgán elnökkel és azoknak a NATO-n kívüli országoknak a képviselőivel, amelyek részesek az afganisztáni nemzetközi ISAF-erőben.    Szíriát illetően Rasmussen megállapította, hogy az ottani helyzet tovább romlik. Azt hangoztatta, hogy a NATO-nak, amely Törökország megvédése érdekében Patriot rakétákat telepített, továbbra is éberen kell figyelnie a fejleményeket.    "Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a regionális továbbgyűrűzés kockázatait, ami hatással lehet a szövetség biztonságára is" - mondta a főtitkár.    Nevük mellőzését kérő NATO-diplomaták korábbi közlése szerint az atlanti szövetséget meglehetősen aggasztja az Aszad-rezsim által birtokolt vegyi fegyverek sorsa. A NATO-ban úgy vélik, fennállhat a veszély, hogy e fegyverek a polgárháború során felelőtlen kezekbe kerülnek. A vegyi fegyverek közvetlen alkalmazása ugyan nem egyszerű, ahhoz megfelelő katonai eszközökre van szükség, ám a veszély megnövekedhet, ha ilyen fegyvereket kijuttatnak Szíriából.    Észak-Koreával kapcsolatban azt mondta Rasmussen, hogy Phenjan provokatív cselekedetei és fenyegető nyilatkozatai súlyosan veszélyeztetik a regionális és nemzetközi stabilitást, illetve biztonságot.    "A nemzetközi közösségnek erőteljes és egységes üzenetet kell küldenie" - mondta anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.