Bírálta a koreai szexrabszolgákról Japánnal kötött egyezményt a dél-koreai elnök

Mun elnök további intézkedéseket sürgetett a vitás kérdés rendezése érdekében. 

A 2015-ben született egyezmény értelmében Abe Sindzó japán kormányfő bocsánatot kért Dél-Koreától, Tokió pedig egymilliárd jenes segélyalapot hoz létre azoknak az idős dél-koreai nőknek a támogatására, akiket a japán megszálló erők 1910 és 1945 között szexuális szolgáltatásokra kényszerítettek.

Dél-Korea azt vállalta a megállapodásban, hogy az ügyben nem bírálja többé Japánt, és megpróbálja rávenni "az illetékes szervezeteket" - vagyis az egykori szexrabszolgákat képviselő civil csoportokat -, hogy távolítsák el a szöuli japán nagykövetség épülete elől azt a szobrot, amely a prostitúcióra kényszerített koreaiakat jelképezi, és amelyet Tokió sérelmesnek és veszélyesnek érez.

Szöul azonban szerdán azt közölte, hogy az egyezmény nem felelt meg a dél-koreai áldozatok szükségleteinek. Mun - vélhetően utalva arra, hogy a megállapodásról elődje, az áldozatok bevonása nélkül döntött - közölte: az egyezmény kizárja a nyilvánosságot és az áldozatokat, és megsérti a nemzetközi közösség általános elveit a vitás történelmi kérdések rendezését illetően. 

Szöul és Tokió az egyezmény megkötésekor egyetértettek abban, hogy a vita "visszafordíthatatlanul rendeződik", ha mindkét fél teljesíti a megállapodásba foglaltakat.  

Kono Taro japán külügyminiszter szerdán figyelmeztetett, hogy a "legitim tárgyalások" révén létrejött egyezménye felülvizsgálata "kezelhetetlenné" tenné a két ország kapcsolatait.

A kényes kérdés megbolygatása ellenére Mun Dzse In csütörtökön ígéretet tett arra, hogy normalizálja a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal, és "jövőbe tekintő együttműködésért" fog dolgozni a két szomszédos ország között.