Baszk nyelvőrök vigyáznak a strázsán

A Kontseilua nevű tömörülés a baszk nyelv művelésére és védelmére alakult egyesületek ernyőszervezete. A Spanyolország északi megyéiben működő nyelvművelők és jogászok öt évvel ezelőtt jöttek rá arra az aranyigazságra, hogy több szem többet lát. Egyik fő feladatuk a szó szoros értelmében vett nyelvőrködés, azaz a kétnyelvű feliratok, okiratok és dokumentumok fontosságának folyamatos ecsetelése, valamint a kétnyelvű alkalmazottak foglalkoztatásának elősegítése. Emellett együttesen sürgetik a baszk nyelv standardizációját, nem csupán tüntetéseken, hanem tudományos, nyelvészeti munkákkal is. Tevékenységüket a Baszk Autonóm Köztársaság területén fejtik ki, ahol papíron két hivatalos nyelv van, a gyakorlatban viszont a baszkok is inkább spanyolul beszélnek. A Kontseilua vezetői szerint ez azért van, mert Madrid nem teszi lehetővé, hogy a baszk nyelv az élet minden területén egyenrangú lehessen a spanyollal. „Az ország Európai Uniós csatlakozásával sem javult a helyzet. Sőt nyolc-tíz évvel ezelőtt vettük észre, hogy a baszk nyelv terjedése lelassult. A madridi vezetés azzal érvel, hogy a baszk nem hivatalos nyelv az unióban” – mondta lapunknak Xabier Mendiguren, a szervezet főtitkára, aki kampányt kampány után szervez ez ügyben. Legutóbb húszezer ember gyűlt össze egy futballstadionban, ahol a legradikálisabbak az Európai Unió zászlaját is elégették.

„A közintézmények mellett hatszáz vállalat is csatlakozott hozzánk, ők ma már büszkén nyomtatnak kétnyelvű feliratokat termékeikre. A jogi szférában viszont nem tudtunk előbbre lépni. Hiába mondja ki törvény, hogy a baszkföldi bíróságokon baszk nyelven kell vezetni a tárgyalásokat, ha a bíróknak nem kötelező ismerniük a nyelvet. A baszk bírói tanács elnöke is spanyol anyanyelvű, egy szót sem tud baszkul” – állítja Mendiguren, hozzátéve, hogy a baszk autonóm parlamentben sem jobb a helyzet. Mivel a képviselők fele csak lélekben baszk, az ülések spanyolul folynak.

A nyelv jogállásának vizsgálatára évek óta készül az Európai Bizottság, ám a várva várt szakértői csoport mind a mai napig nem érkezett meg Baszkföldre. A Kontseilua szerint Madridból késleltetik a dolgot, kaotikusnak tüntetve fel a helyzetet. Spanyolország aláírta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját, a dokumentum megsértését pedig szigorúan büntetik, ezért a központi kormánynak érdeke, hogy azt a látszatot keltse: minden a legnagyobb rendben van. „Madridból az Európai Bizottság azt a választ kapta, amelyet mi is kapni szoktunk, nevezetesen, hogy az állam jóval az Eurocharta feletti jogokat biztosít a baszk anyanyelvűek számára. A mi ténykedésünket nacionalista hőbörgésnek tartják, amely a szeparatizmusban gyökerezik” – véli a Kontseilua főtitkára.

A tömörülés tevékenységének jogi hátteréért felelős Behatokia szervezet elnökétől, Juan Inazio Arzuagától megtudtuk, a baszk politikusok is nehéz helyzetben vannak, mert a vehemens igyekezet, a karakán fellépés könnyen nacionalizmusnak minősülhet. „A baszk parlament előző elnökét bíróság elé állították, mert szerintük nem működött együtt a spanyol hatósággal. Ezek a koholt vádak az autonómia lejáratására irányulnak” – nyilatkozta lapunknak. Juan Inazio Arzuaga egy személyes élményét is megosztotta velünk. „Nemrég tanúja voltam egy közlekedési balesetnek. A jegyzőkönyvet felvevő rendőrtől megkérdeztem, tehetek-e vallomást baszk nyelven. Igennel válaszolt, mire elmondtam, amit láttam. A végén alá kellett írnom a vallomást, ekkor láttam, hogy a fiatalember végig spanyolul írta, amit én baszkul mondtam. Azt felelte, az őrsön úgyis le kell fordítania a jegyzőkönyvet spanyolra, hát inkább megspórolta a munkát, és kapásból fordított. Tetszett a rugalmassága, de kérdem én, miért kell a baszk autonóm köztársaság területén az egyik hivatalos nyelvről a másikra fordítani egy vallomást?”

Az Európai Unió egységesülési folyamatai államon belül és integrációs szinten is kedvezőbb helyzetbe hozták ezt az erős autonóm közösséget. Mert Madrid hiába rendelkezik a külpolitika monopóliumával, Baszkföld önálló kapcsolatépítésbe kezdett az uniós intézményekkel. Spanyolország pedig hallgatólagosan belenyugodott abba a ténybe, hogy a Baszk Autonóm Köztársaság önálló brüsszeli képviselettel rendelkezik, és hallatják szavukat a Régiók Bizottságában is.