Babiš nem küldene katonákat Lengyelország és a balti országok megsegítésére külső támadás esetén

Nem, biztosan nem. Én békét akarok, nem háborút. Semmi esetre sem küldeném gyermekeinket és asszonyaink gyermekeit háborúba

– jelentette ki Andrej Babiš a műsorvezető által hipotetikusnak nevezett kérdésre válaszolva.

Tisztán elméleti kérdésről van szó, a legfontosabb dolog megakadályozni a háborút – tette hozzá a volt kormányfő.

Andrej Babiš később a Twitteren módosította álláspontját, és leszögezte: a Csehország által is aláírt NATO-szerződést ő is betartaná.

„Nem akartam válaszolni a Lengyelország vagy a balti államok megtámadását feszegető hipotetikus kérdésre. Meggyőződésem, hogy erre nem kerül sor, nem tudom elképzelni. A világ vezető politikusainak feladata megakadályozni a háborút” – fejtette ki a Twitteren. „Ha valóban sor kerülne a támadásra, természetesen betartanám az 5. cikkelyt. Ez nem vitás” - szögezte le a politikus, módosítva a televíziós vitában elhangzott kijelentését.

Petr Pavel nyugalmazott tábornok, aki korábban a NATO Katonai Bizottságának az elnöke is volt, már a televízióban is felhívta Babis figyelmét a NATO alapokmányára.

„Ha valamilyen szervezetnek tajai vagyunk, akkor abból a kollektív biztonság keretében nemcsak előnyeink származnak, hanem valamit adnunk is kell. És ez a mi kötelezettségvállalásunk, hogy közösen segítséget nyújtunk, ha valakit megtámadnak” – mutatott rá Petr Pavel. Emlékeztetett, hogy ezt a kötelezettségvállalást a NATO alapító szerződésének 5. cikkelye tartalmazza.

Csehország 1999-ben lépett be a NATO-ba Magyarországgal és Lengyelországgal együtt. A balti államok öt évvel később lettek NATO-tagok.

Csehországban pénteken és szombaton tartják az elnökválasztás második, döntő fordulóját, amelyben Andrej Babiš és Petr Pavel között dől el, melyikük ülhet a prágai vár (Hradzsin) elnöki bársonyszékébe.