Azerbajdzsán is keresettel fordult az ENSZ legfelsőbb bíróságához

Az ügyet egy héttel azután nyújtották be a Nemzetközi Bírósághoz, hogy Örményország ugyancsak a hágai székhelyű világbírósághoz nyújtott be keresetet Azerbajdzsán ellen. Ebben Bakut az örménygyűlölet államilag támogatott politikájával vádolta.

Mindkét ügy középpontjában a két ország évtizedek óta tartó területi vitája áll, amely tavaly ismét fegyveres konfliktusba torkollott, több száz halálos áldozatot követelve.

Az ellenségeskedések kitörésére hivatkozva Azerbajdzsán azt állította írásbeli beadványában, hogy Örményország ismét az azerbajdzsániakat vette célba, akiket etnikai gyűlöletből fakadó brutális bánásmódban részesít – áll a bíróság közleményében.

Baku szerint Örményország etnikai tisztogatással, az azeriek kultúrájának megsemmisítését célzó, továbbá az azerbajdzsániak elleni gyűlölet szítására irányuló politikát folytat. Azerbajdzsán ezen kívül a diszkrimináció felszámolását célzó nemzetközi egyezmény megsértésével vádolja Jerevánt.     

Örményország a múlt héten ugyanerre az egyezményre hivatkozott, amikor a nemzetek közötti vitás ügyekben eljáró bírósághoz fordult. Az egyezményt mindkét ország aláírta.

A jogvita a két ország közötti szembenállás legújabb esete, amely az Azerbajdzsán Hegyi-Karabah régiójával kapcsolatos. A terület több mint negyedszázada az örmény kormány által támogatott örmény erők ellenőrzése alatt áll.

A hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, többségében örmények lakta beékelődésnek a szovjet időben autonóm státusza volt. A keresztény örmények és a muzulmán azeriek közötti feszültség a Szovjetunió összeomlásakor – amikor Hegyi-Karabah Örményországhoz akart csatlakozni – 1991-ben háborúba torkollott. Az összecsapásokban becslések szerint 30 ezren haltak meg, és mintegy egymillióan menekültek el otthonukból. A terület végül kinyilvánította elszakadását Azerbajdzsántól, de nem lett Örményország része. Azóta rendszeresek a fegyveres incidensek Hegyi-Karabah határán.

Tavaly ismét fegyveres konfliktus tört ki a két ország között, amely a legsúlyosabb volt 1994 óta. Örményország állítása szerint az azeriek a tavalyi konfliktus idején súlyosan megsértették a faji megkülönböztetés elleni egyezményt. A jereváni beadvány szerint - bár életbe lépett az Oroszország közvetítésével létrejött tűzszünet - Azerbajdzsán részéről folytatódtak az örmény hadifoglyok, túszok és mások elleni gyilkosságok, kínzások és más visszaélések.

Azerbajdzsán most arra kérte a bíróságot, sürgősen rendeljen el úgynevezett előzetes intézkedéseket, amelyek célja, kényszeríteni Örményországot, hogy védje meg az azerbajdzsániakat a nekik folyamatosan okozott, helyrehozhatatlan károktól.

Az ügyek a bíróságon gyakran évekig tartanak, de az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó két kérelem meghallgatását valószínűleg az elkövetkező hetekben tűzik ki.