Az osztrák kormány preventív őrizetben tartaná a potenciális terroristákat

"Ha a mentális problémákkal küzdő bűnelkövetőket egy életre bezárhatják, ha veszélyt jelentenek, akkor a veszélyt jelentő terroristákat is élethosszig bezárva lehet tartani" - mondta sajtótájékoztatóján Kurz több mint egy héttel a négy halálos áldozatot követelő bécsi merénylet után.

A terrorizmus szempontjából kockázatot jelentő egykori elítélteknek elektronikus nyomkövetőt kell hordaniuk - olvasható a szövegezésre váró jogszabály-tervezetben.

A konzervatív-zöld kormánykoalíció azt is lehetővé kívánja tenni, hogy a hatóságok megfoszthassák osztrák állampolgárságuktól és jogosítványuktól a lehetséges terrorista támadókat.

Emellett létrehoznának egy központi jegyzéket, amelybe minden imámnak regisztráltatnia kellene magát, valamint egyszerűsítenék a "politikai iszlám" elleni fellépést is.

Sebastian Kurz leszögezte: az intézkedéscsomag nem az országban élő mintegy 700 ezer muszlim ellen irányul, hanem csak a szélsőségesek ellen.

Werner Kogler alkancellár pedig rámutatott, hogy a tervezett új törvények a "terror minden formájára" vonatkoznak, ide értve a neonácikat is.

Egyes szakértők kételyüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy egy határozatlan idejű őrizetben tartásról szóló jogszabály összhangban lenne az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

November 2-án egy észak-macedóniai albán családból származó osztrák férfi, Kujtim Fejzulai négy embert megölt és huszonhármat megsebesített Bécs belvárosában. Az elkövetőt a rendőrök lelőtték, a helyszínen életét vesztette. A támadást az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára.

A 20 éves, észak-macedóniai állampolgársággal is rendelkező férfit decemberben feltételesen szabadon engedték, miután vádat emeltek ellene amiatt, hogy megpróbált csatlakozni az Iszlám Államhoz Szíriában. A szabadon bocsátás feltétele az volt, hogy Fejzulai rendszeresen találkozzon egy úgynevezett deradikalizációs konzulenssel, aminek eleget tett.

Az osztrák kormányra nyomás nehezedik amiatt, hogy kiderült: az osztrák hírszerzés tudott arról, hogy Fejzulai Németországból és Svájcból érkezett radikális iszlamistákkal találkozott júliusban, ám nem cselekedett. A hírszerző szerv ezenkívül információhoz jutott arról is, hogy a férfi lőszert próbált vásárolni Szlovákiában, szintén júliusban.