Az orosz Armata képes felvenni a versenyt a nyugati modellekkel

A nagyközönség a második világháborús győzelem 70. évfordulója alkalmából tartandó moszkvai katonai parádén láthatja először a T-14 Armata harckocsi első példányait, amelyekről a díszszemle főpróbája előtt csak letakart lövegtoronnyal láthattunk képeket. Elemzők szerint ez lehet az első olyan orosz tank, amely képes felvenni a versenyt a legkorszerűbb nyugati modellekkel. Bár részletes bemutatása csak a szeptemberi éves orosz fegyverkiállításon várható, bizonyos részletek már most is tudhatók az amerikai újság összeállítása szerint. A harckocsi 48 tonnát nyom és több mint 80 kilométeres óránkénti sebességet tud elérni a TASZSZ orosz hírügynökség közlése szerint. A háromszemélyes páncélos 125 milliméteres lövege percenként tizenkét lövésre képes. Az ágyúval a hagyományos töltetek mellett akár 8000 méteres hatótávolságú irányított rakéták is indíthatóak. A páncélost 360 fokos látószögű kamerákkal, hőérzékelőkkel és az "Afganit" nevű aktív védelmi rendszerrel is felszerelték, amely a jelentések szerint radar segítségével azonosítja, majd rakétával megsemmisíti a célpontokat. A lövegtorony automatikus célzóberendezéssel van felszerelve és távvezérléssel is működtethető. Az amerikai Abrams különböző változatai 65-70 tonnás súlyúak és a hivatalos specifikáció szerint "csak" valamivel több mint 65 kilométeres óránkénti sebességre képesek. Egy neve elhallgatását kérő orosz katonai illetékes azt közölte, hogy a T-14 Armatát 2016-ban állítják a hadrendbe. A tervek szerint tizenöt év múlva több mint 2300 ilyen harckocsi lesz rendszeresítve az orosz hadseregben. Bár egyelőre egyetlen ország sem jelezte, hogy vásárolna a páncélosból, Moszkva állítólag legkorábban öt év múlva adna el külföldre ebből a típusból. Az Egyesült Államok hadseregének egyik elemzőközpontja (FMSO) szerint a T-14-es alváza a jelenleginél akár több mint 15 tonnával nehezebb szerkezetet is elbír. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az Armatát 152 milliméteres önjáró tarackká alakítsák át, építhetnek azonban hidak vagy aknák telepítésére, esetleg teher- vagy személyszállításra alkalmas típusokat is. Az orosz kormány egyik legfőbb szócsövének számító RT televízió szerint az új generációs harcjárműben többrétegű páncélzattal van védve a vezetőből, tüzérből és parancsnokból álló személyzet kapszulája, amely el lett különítve a lőszertártól, s ezáltal biztonságosabb és tágasabb az előző típusoknál. Az FMSO egyik szakembere azt írta, hogy a "korábbi orosz és szovjet harckocsikkal ellentétben úgy tűnik, ezúttal a személyzet biztonsága és kényelme is számított". Az RT emellett arról is beszámolt, hogy a T-14-es továbbfejlesztésével később egy "teljesen robotikus" harckocsi is hadrendbe állhat. A The Telegraph című brit újság az új páncélos közelgő bemutatásának apropóján röviden értékelte az orosz haderőfejlesztés eddigi eredményeit. A lap kiemelte, hogy tizenöt évvel Vlagyimir Putyin elnök hatalomra kerülése után az orosz hadsereg erősebb, korszerűbb és jobban felszerelt, mint a hidegháború vége óta bármikor. Az orosz fegyveres erők létszáma 766 000, Oroszország minden más országnál több harckocsival rendelkezik és az orosz légierő a harmadik legnagyobb a világon. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint Moszkva tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékát költötte fegyveres erőire, Putyin 2000-es hatalomra kerülésekor ez a szám még "mindössze" 3,6 százalék volt. A fejlesztések ellenére azonban az elsősorban még mindig elavult szovjet felszerelésekkel rendelkező Oroszország katonai erejét tekintve továbbra is messze elmarad az Egyesült Államoktól, technológiában pedig több más nyugati országtól is. Azt nem tudni, hogy jelenlegi formájában meddig tartható fenn a haderőfejlesztési program, az orosz gazdaság ugyanis az utóbbi időben rendkívül nehéz helyzetbe került az olajárzuhanás, az ukrán válság miatt kiszabott nemzetközi szankciók, valamint a magas infláció miatt. A 2010-2020 közötti időszakra tervezett 770 milliárd dolláros fejlesztésnek akár a harmadát is elhalaszthatják vagy visszavonhatják a moszkvai központú Stratégiai és Technológiai Elemző Központ nevű kutatócsoport szerint.