Az olimpia sem gyógyír a brazil bajokra

Brazíliára az elmúlt évtizedben még úgy tekintettek, mint a feltörekvő szuperhatalmak egyikére, melynek óriási szerepe lesz a világ elkövetkező évtizedeinek alakulásában. Aztán a problémák cunamiként árasztották el az országot. Nem volt meglepő, hogy Rio de Janeiro nagy fölénnyel nyerte el a 2016-os olimpia megrendezésének jogát 2009-ben Chicago, Tokió és Madrid előtt. Akkor még a konjunktúra jellemezte az országot. Ám jöttek a bajok. A kontinensnyi országot most is sakkban tartó gondok jellemzésére nem elég kifejező a bonyolult szó. Brazília gazdasága ugyanis megtorpant, és e mellé az ország újabban gigantikus, rendkívül komplex belpolitikai válságban is szenved, mely csaknem a teljes politikai elitet érinti. A szerteágazó problémák egyetlen szóra vezethetők vissza, és ez a korrupció. Az előző évtizedben Brazília gazdasága szárnyalt – a fél világot, beleértve Kínát is ők látták el nyersanyaggal, és ez rengeteg beáramló pénzt jelentett. Ám a sok hibás döntés és az elképesztő méretű korrupció miatt ez a pénz nem az ország fejlesztésére és felzárkóztatására ment el. Mivel a forrásokat nem előrelátóan az ipar vagy a technológia fejlesztésére költötték, Brazília nyersanyagexportra épülő gazdasága nem bírt el azzal, hogy kereskedelmi partnerei nem tudták fenntartani gazdasági növekedésüket. A belpolitikai válság is a korrupción alapul, emiatt Brazíliának jelenleg csak ügyvezető elnöke van, Michel Temer személyében, Dilma Rousseff államfőt ugyanis három hónappal az olimpia kezdete előtt felfüggesztették. De Rousseffnél nem érnek véget a problémák – az óriási korrupciós botrányokban szinte minden párt érintett ilyen, vagy olyan módon. A recesszió és a korrupció miatt elkeseredett brazilok számára az olimpia sem jelent gyógyírt. Ahogy az elkeseredettségre sem.   Rousseff, aki nemrégiben még a világ legbefolyásosabb asszonyai közé tartozott, jelenleg hatalom nélkül, felfüggesztett elnökként várja a sorsát. Azzal vádolják, hogy 2010-es és 2014-es elnökválasztási kampányait is vesztegetésekkel tolták meg. Az ellene indított impeachment-eljárás alapja pedig az ún. „pedalada fiscal”, azaz a költségvetés manipulációjának vádja volt: egy tavalyi számvevőszéki vizsgálat derített fényt arra, hogy Rousseff állami banki forrásokat használt fel a költségvetési hiány fedezésére 2013 és 2014 folyamán. „Igaz, a július közepén kiadott szövetségi főügyészségi jelentés szerint Rousseff nem követett el bűncselekményt a »pedalada fiscallal«, melyhez elődei közül is többen folyamodtak. Ez egy olyan »kiskapu«, amely a költségek következő időszakra való átgörgetését, a tranzakciók könyvelésének késleltetését jelenti. Ezt általában nem tartják bűncselekménynek Brazíliában, azonban jó indokot szolgáltatott az impeachment-eljárás megindítására, amelynek végső eredménye jelenleg a brazil Szenátus döntésén múlik“ – mondta az Új Szónak Solti Ágnes, Latin-Amerika kutató. Brazil korrupciópolip A belpolitikai válság ugyanakkor nem merül ki Rousseff ügyeiben. Az évszázad korrupciós botránya, az évek óta húzódó Petrobras-ügy ugyanis a brazil politikai és gazdasági elit jelentős részét érinti. Az ügy azután pattant ki, hogy egy brazíliavárosi benzinkúton történő pénzmosást vizsgálva a rendőrség egy gigantikus korrupciós hálózatot térképezett fel, melynek központi szereplői a nagy építőipari magáncégek, illetve az állami olajvállalat, a Petrobras vezetői voltak. Az építőcégek összedolgoztak egymással, és hihetetlenül túlárazott ajánlatokat adtak az olajvállalatnak, melynek vezetői, akik szintén részesei voltak a nagy lopásnak, jutalékért tulajdonképpen mindent aláírtak. Az ellopott pénzből végül rengeteg politikus részesült. A Petrobras-botrány az olimpia szervezésébe is begyűrűzött. „A rendőrségi nyomozás szálai az olimpiai beruházásokat is elérték végül: a bizonyítékok szerint van olyan cég, amely korrupciós, illetve zsarolási eszközökkel szerzett meg tendereket. Július elején a brazil szövetségi rendőrség vizsgálatot indított néhány helyi sportszövetség ellen is az olimpiai játékokra szánt befektetések hűtlen kezelésének gyanújával. A hatóságok vizsgálják azt is, hogy volt-e tudomása a sportfelszerelések vásárlására és az edzőpályák fejlesztésére szánt összegek elsikkasztásáról Ricardo Leyser volt sportminiszternek“ – magyarázta Solti Ágnes. Egy jó olimpia sem segít A botrányhullám rányomja bélyegét az ország közhangulatára is, az utóbbi években rengeteg volt a tüntetés, milliónyi ember ment az utcára. Ebben a hangulatban pedig a lakosság számára az olimpia is inkább nyűg, mint lehetőség. „Bár a brazilok általában büszke, hazafias emberek, és hét évvel ezelőtt önfeledten örültek a NOB döntésének, az azóta történt, elsősorban gazdasági és politikai változások jelenleg nem teszik lehetővé a felhőtlen örömöt” – magyarázta lapunknak dr. Vogel Dávid Latin-Amerika szakértő. Hozzátette: a brazilok fáradtak a botrányok és a recesszió miatt, melyet a bőrükön éreznek. Véleménye szerint az olimpiai infrastruktúra állapota, az utolsó pillanatokban még mindig folyó építkezések és a biztonsági helyzet kapcsán felmerült kérdések még tovább rontják a hangulatot Brazíliában. Ezen pedig az sem segít, ha az olimpia sikeres lesz, akár pénzügyileg is, amire kevés az esély. A brazilok már most is tudják az elmúlt olimpiák apropóján, hogy nehéz nyereséges olimpiát rendezni, a valós költségek pedig mindig jóval meghaladják a tervezetteket. „Az olimpia esetleges sikertelensége inkább lesz érezhető a negatív közhangulat további romlásában – illetve bebetonozásában – mint amennyire egy sikeres olimpia javíthat a helyzeten. Hiába küldi Brazília a második legnagyobb csapatot, a rendezvény utáni pénzügyi mérleg hatásai tovább fognak tartani, mint az esetleges győzelmek utáni eufória” – vélekedik a szakértő. Dr. Vogel Dávid hozzátette: ezzel párhuzamosan az ország nemzetközi megítélését is rontják a botrányok. „Jóval többször találkozunk az olimpiai falu beázó hotelszobáival vagy az utcai lopásokról tanúskodó videofelvételekkel az interneten, mint azzal, hogy minden eddiginél több nemzet – köztük Koszovó és Dél-Szudán első alkalommal – vehet részt az olimpián, 207. olimpiai delegációként pedig egy 10 fős, menekültekből álló csapat is rajthoz állhat.”