Az NSA-n belül borítékolták a botrányt

Az amerikai hírszerzésnek az AP amerikai hírügynökség által megszólaltatott több jelenlegi és egykori tisztségviselője szerint az NSA vezetése komolyan vette a kétkedők aggályait, sőt azokkal az ügynökség több magas rangú dolgozója egyet is értett. A külföldi elektronikus hírszerzésre szakosodott szervezet irányítói, a kormány tisztségviselői és a vezető döntéshozók egy belső tanácskozást követően azonban úgy határoztak, hogy folytatják az NSA modernkori történetében példátlannak számító belföldi megfigyelési programot, és nem hagyják abba az amerikai polgárok lehallgatását.

A gyakorlat bírálóinak félelme végül beigazolódott tavaly, amikor Edward Snowden, az NSA egykori szerződéses munkatársa leplezte az adatgyűjtési programot, információkkal szolgálva annak kiterjedtségéről is. Az amerikai lakosság, illetve az Egyesült Államokkal szövetséges országok is megdöbbenve és rémülten álltak a hírszerzés eddig titokban tartott tevékenysége előtt. 

Barack Obama amerikai elnök válaszul kilátásba helyezte az ügynökség reformját, amely azonban a héten elakadt a szenátusban. A kongresszus felsőházában 100-ból 58-an szavazták meg az NSA adatgyűjtési lehetőségeit korlátozó és a szervezet működésének átláthatóbbá tételét elősegítő törvényjavaslatot, a jóváhagyáshoz viszont ennél kettővel több támogató voksra lett volna szükség. A tervezet értelmében az ügynökség a jövőben nem gyűjthetne adatokat a lakossági telefonbeszélgetésekről, viszont továbbra is jogában állna információkat lekérni a telefontársaságoktól. A javaslat legvehemensebb ellenzői szerint a radikális reform az Egyesült Államok ellenségeinek, például a Szíriában és Irakban előretörő Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezetnek kedvezne.

Az NSA felső vezetésének egy nemrég nyugdíjba vonult tagja az AP-nek elmondta, hogy csak 2009-ben értesült a szigorúan titkos adatgyűjtési programról, amelyet röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után vezettek be. A névtelenül nyilatkozó tisztségviselő felidézte, hogy amint tudomására jutott a dolog, figyelmeztette az NSA akkori igazgatóját, Keith Alexandert arra, hogy a programmal alapjában megváltoztatták az eredetileg a külföldiek lehallgatásával megbízott szervezet jellegét. Alexander ezzel a felvetéssel azonban nem értett egyet - magyarázta a tisztségviselő.

Az NSA volt alkalmazottja az AP-nek elmondta: nem tud arról, hogy az adatgyűjtési programot a terrorista merényletek megelőzésén kívül más célra is használták volna az Egyesült Államokban. Mindazonáltal ő és néhány kollégája mindvégig amellett érvelt, hogy a szervezet a lakosság magánbeszélgetéseinek lehallgatásával egy szent és sérthetetlen határt lép át, ami, ha egyszer fény derül rá, botrányt kavar majd. Keith Alexander, aki 2005-től tavalyi nyugdíjba vonulásáig vezette az NSA-t, nem vonta kétségbe a volt tisztségviselő beszámolóját, bár azzal nem értett egyet, hogy a program nem helyénvaló.

Az NSA számos korábbi munkatársa elmondta, hogy 2009-re olyan szintre nőtt a szervezet marylandi központjában az aggodalom a titkos adatgyűjtési program miatt, hogy megkérdőjelezték a gyakorlat hírszerzési értékét is. Ennek hátterében részben az a tény áll, hogy az NSA birtokába műszaki és egyéb okokból nem kerül adat a legtöbb mobiltelefonos beszélgetésről, dacára annak, hogy utóbbi egyre nagyobb arányt képvisel az összes belföldi híváson belül.

Mint Alexander kifejtette, a szervezeten belüli, adatgyűjtéssel kapcsolatos nézeteltérések az NSA vezetőit arra késztették, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy az ügynökség leállíthatja-e a hazai vezetékes beszélgetések megfigyelését és az így szerzett adatok tárolását, és ehelyett szükség esetén inkább a telefontársaságoktól szerezzen csak be információkat. Az ügynökség a kérdésben az igazságügyi minisztériummal, a kongresszussal és a Fehér Házzal is egyeztetett. A kormány azonban végül elvetette azt, hogy változtasson a kialakult gyakorlaton, amelyre a legtöbb amerikai tisztségviselő továbbra is úgy tekint, mint a belföldi terrorcselekmények elleni legfontosabb védőpajzsra.

A program úgynevezett metaadatokat gyűjt és tárol minden Amerikában folytatott vezetékes hívásról - az adathalmazban szerepel a hívó és a hívott száma, valamint a beszélgetés időtartama is. Egyes becslések szerint naponta akár 3 milliárd hívás adatait is rögzíthetik. Az ügynökség - állítása szerint - azért kutakodik a telefonhívások után, hogy felderítse a tengerentúli terrorcsoportokkal kapcsolatba hozható gyanús számokat. Az eljárás során az elemzők a "sáros telefonszámmal" kapcsolatban lévő számokat, illetve az utóbbiakhoz köthető telefonszámokat vizsgálják. A kört néha még ennél is tovább bővítik, és egy-egy alkalommal akár amerikaiak millióinak telefonhívásait is elemezhetik. Az adatbázishoz a hírszerzésnek csupán 30 munkatársa férhet hozzá, és egy ilyen eljárást évente körülbelül 300-szor zongoráznak le.

A jelenlegi és korábbi hírszerzési tisztségviselők véleménye eltér azzal kapcsolatban, hogy a telefonbeszélgetések figyelése mennyire fontos a terrortámadások megakadályozása szempontjából. Washington mindössze egyetlen olyan terrorista ügyet tud felhozni példaként, amelynek leleplezését kizárólag egy belföldi - a kaliforniai Anaheimből indított - hívás lehallgatása tette lehetővé. Az így megtalált taxisofőrt idén 6 év börtönre ítélték, amiért pénzt küldött az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet szomáliai ágának.