Madeleine Albright, a volt amerikai elnök, Bill Clinton kormányának külügyminisztere mondta egyszer, hogy aki meg akarja érteni Európát (értsd az Európai Uniót), annak vagy zseninek, vagy franciának kell lennie. A külügyminiszter asszony ezzel az igen szellemes mondatával nagyon találóan mutatott rá az európai realitásokra, pontosabban az Unión belüli rendkívül bonyolult intézményrendszerre és döntéshozatali folyamatokra.
Az EU legfontosabb intézményei
Ezen okok miatt ennek az írásnak a terjedelme nem teszi lehetővé, hogy mindegyik intézménnyel, illetve hatáskörével részletesen foglalkozzunk. Éppen ezért inkább a legfontosabb szervekre összpontosítunk, amelyek tevékenységének megismerése a legfontosabb, az EU-n belül elfoglalt pozíciójukból adódóan.
Az Európai Unió és annak intézményrendszere egyedülálló jelenség a nemzetközi kapcsolatokban és a nemzetközi jogban. Igazából nem hasonlítható sem egy hagyományos értelemben vett „nemzetállam”, sem egyetlen nemzetközi szervezet felépítéséhez sem. Az Unió esetében valahol a kettő közötti állapotról beszélhetünk: a nemzetek feletti jegyek, tulajdonságok keverednek a kormányközeikkel. Mindez az elmúlt ötven év eseményeinek, az országok közötti kompromisszumoknak és hagyományaik közötti különbségeknek az eredménye. Szinte minden tagország keze nyoma ott van az intézményrendszer és a döntéshozatali mechanizmusok mai állapotán (természetesen azért a nagyobb tagállamok súlyukból adódóan – például Németország vagy Franciaország – jobban tudták befolyásolni a fejlődést, mint például Luxemburg).
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.