Az EU kész az első tárgyalási fejezetre Szerbiával

Habár a csatlakozási tárgyalások formálisan már tavaly januárban megkezdődtek Belgrád és Brüsszel között, eddig egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitottak meg, aminek hátterében legfőképpen a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének elhúzódása áll. 

Mogherini ezzel kapcsolatban pénteken úgy fogalmazott, hogy mindkét fél számára fontos lenne még ebben az évben megnyitni egyes tárgyalási fejezeteket. Hozzátette ugyanakkor, nem tudja, melyik témakörrel kezdődhetnek meg a tárgyalások, és azt sem, hogy pontosan mikor lehet erre számítani. 

A tavaly januári, első kormányközi konferencia óta nem történt látványos előrelépés, de lezajlott az uniós és a szerb joganyag összevetése, amely ezen a héten zárult le.

A szerb politikusokkal folytatott tárgyalásokon szóba került Belgrád külpolitikája is, amelyet az uniós főképviselő szerint egyre inkább össze kell hangolni az uniós külpolitikával. Hozzátette, hogy Brüsszel tisztában van a Szerbia és Oroszország közötti történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatokkal, és a két állam közötti jó kapcsolat nem képezi gátját a nyugat-balkáni ország európai integrációjának.

Szerbia 2008-ban írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást Brüsszellel, majd 2012 márciusában elnyerte az EU-tagjelölti jogállást, de a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdésének már akkor is a Belgrád és Pristina közötti viszony rendezése volt a feltétele.  

A csatlakozási tárgyalások megkezdésekor szerb vezető politikusok azt hangoztatták, hogy Szerbia lesz az EU 29. tagállama, illetve a nyugat-balkáni ország 2020-ra elnyeri a teljes jogú tagságot. Ez az optimizmus mára kicsit alábbhagyott, és egyre többen inkább a 2022-es dátumot emlegetik a csatlakozás várható időpontjaként.