Az észt EU-elnökség javaslata értelmében nem lenne kötelező kvótarendszer

A cikk szerint Észtország olyan kompromisszumos javaslatot terjesztett szerdán az európai uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács elé, amely a tervek szerint úgy tenné hatékonyabbá a migrációs válság kezelését, hogy közben egyetlen országnak se kelljen az akarata ellenére menedékkérőket befogadnia, valamilyen formában mégis mindenki kivegye a részét a közös terhekből.

Uniós diplomaták arról számoltak be, hogy kötelező kvóták helyett a menedékkérők EU-n belüli elosztásánál mindenképp megállapodásra lenne szükség a frontországok és a befogadó államok között. "Mindkét oldalon jó szándékot kell mutatni. Együttműködésre van szükség, egyezségre kell jutni" - mondta egy névtelenséget kérő illetékes a Financial Times brit üzleti lapnak.

A tervezet értelmében az Európai Bizottság felállítana egy úgynevezett korai előrejelző rendszert, és az első fázisban, amikor a tagországok valamelyikében megnő a bevándorlási nyomás, Brüsszel önkéntes anyagi vagy logisztikai támogatást kérne a társállamoktól. A második fázisban, ha a menedékjogi kérelmek száma átlépné egy, az ország teherbíró képességét figyelembe vevő, meghatározott mutató 150 százalékát, akkor kötelező lenne a segítségnyújtás. Ez azonban a menedékkérők áthelyezése helyett teljesíthető lenne például anyagi támogatással, esetleg szakemberek, felszerelések küldésével.

Jüri Laas észt uniós elnökségi szóvivő "tisztességes, kiegyensúlyozott és működőképes kompromisszumnak" nevezte országa javaslatát.

A napilap emlékeztetett rá, hogy az utóbbi évek megmutatták, a befogadó országok tiltakozása gyakran lehetetlenné tette az ideiglenesen felállított kvótarendszer keretében előírt áthelyezések végrehajtását.

Szakértők szerint a javaslat célja, hogy kimozdítsa a holtpontról a dublini szabályozás reformtervezetéről nagyjából másfél éve megrekedt tárgyalásokat.

Az Európai Bizottság állandó, kötelező jellegű kvóták felállítását tartaná kívánatosnak, ezt azonban több tagállam is határozottan ellenzi, mondván, az sértené a nemzeti szuverenitást, és politikailag egyébként is kivitelezhetetlen lenne.

Korábban Németország és Svédország is ragaszkodott az elvhez, miszerint válság idején minden tagországnak be kell fogadnia bizonyos számú menekültet, Olaszország pedig állítólag nemrég arra figyelmeztette az EU-t, hogy a jövő évi választások előtt meglehetősen szűk a római kormány mozgástere a kérdésben.