Az emlékezés jegyében zajlott Obama németországi látogatása

Az amerikai elnök és vendéglátója, Angela Merkel ugyanakkor a Közel-Keletről és más fontos  politikai, illetve gazdasági kérdésekről is tárgyalásokat folytatott.

Obama a történelminek mondott kairói, a muzulmán világ felé nyitást meghirdető beszéde után és a szövetségesek normandiai partraszállásának 65. évfordulójával kapcsolatos szombati franciaországi megemlékezések előtt töltött néhány órát Drezdában, délután pedig az egykori buchenwaldi koncentrációs tábort kereste fel.
    A szász fővárost az elnök azért javasolta a tárgyalások helyszínéül, mert Drezda a világháború végén csaknem teljes mértékben a szövetségesek bombázásainak áldozatává vált, s Obama közvetve a megbékélés üzenetét igyekezett tolmácsolni. Ezt erősítette meg az is, hogy a tárgyalásokat követően Merkellel együtt tekintette meg az annak idején  szinte porig rombolt Frauenkirchét (Miasszonyunk temploma), amely német és külföldi, többek között amerikai adományokból épült újjá.
    Mind Obama, mind Merkel az emlékezés fontosságát hangsúlyozta  a Weimar közelében lévő egykori buchenwaldi koncentrációs tábor felkeresésekor is. Buchenwaldban 1937 júliusa és 1945 áprilisa között összesen mintegy 250 ezer embert tartottak hosszabb-rövidebb ideig fogságban, közülük csaknem 60 ezren haltak meg. A foglyok között előbb a náci rezsim politikai ellenfelei, később mindenekelőtt zsidók, szintik és romák, homoszexuálisok és hadifoglyok voltak szerte Európából. A tábort - ahol Kertész Imre is raboskodott - 1945. április 11-én az amerikaiak és a fogva tartottak közösen szabadították fel.
    Obama és Merkel egy-egy szál fehér rózsát helyezett el a náci rezsim áldozatainak emlékhelyén, majd beszédet mondott. A német kancellár külön hangsúlyozta, hogy fejet hajt valamennyi áldozat emléke előtt, s kijelentette: a nácik által elkövetett tömeggyilkosságokra való emlékezés Németország történelmi  kötelessége. A kancellár köszönetet mondott azoknak, akik megszabadították Németországot a nemzetiszocializmustól, mint ahogy köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek azért is, hogy segítették Németország háború utáni talpra állását. Merkel hazája alapvető kötelességének nevezte annak megakadályozását, hogy a náci rezsim által elkövetett bűncselekmények, a holokauszt megismétlődhessenek, s alapvető  felelősségként említette az antiszemitizmus, a szélsőségesség és általánosságban a terror minden formája elleni kiállást.
    Az amerikai elnök leszögezte: Buchenwald, az ott történt szörnyűségek a legjobb bizonyítékot jelentik arra, hogy a holokauszt tagadása durva hazugság. Obama is hangsúlyozta az emlékezés, az állandó éberség fontosságát annak érdekében, hogy a történtek soha ne ismétlődhessenek meg, és állást foglalt az antiszemitizmus és az intolerancia minden formája ellen. Az elnök köszönetet mondott Merkel kancellárnak és általánosságban a német népnek az emlékezés kultúrájáért, azért a magatartásért, amellyel igyekszik feldolgozni múltját.
    A hivatalos tárgyalásokon Obama és Merkel megállapodott abban, hogy az Egyesült Államok és Németország szorosan együttműködik a közel-keleti rendezés érdekében. Obama kijelentette: kormányának nincsenek illúziói a rendezéssel kapcsolatban, a válságot egyedül nem képes megoldani, s kényszeríteni sem tudja a szemben álló feleket. Ennek ellenére az Egyesült Államok partner akar lenni a rendezés folyamatában. Egyben közölte: már a közeli napokban a térségbe küldi különmegbízottját, hogy a szükséges lépésekről tárgyaljon. Obama úgy értékelte, hogy a rendezés érdekében még komoly erőfeszítésekre és kölcsönös kompromisszumokra van szükség, az erőszak alkalmazását pedig el kell utasítani.
    Merkel teljes támogatásáról biztosította az amerikai erőfeszítéseket. Megerősítette, hogy országa az úgynevezett kétállami megoldást, azaz Izrael és egy független palesztin állam egymás mellett létezését támogatja. Izrael biztonságos létezését ugyanakkor elengedhetetlennek nevezte, s hangsúlyozta, hogy az emelletti kiállás Németország alapvető történelmi kötelessége.
     Németországi vizitjének utolsó állomásaként az elnök a Rajna-Pfalz tartományban lévő ramsteini amerikai katonai támaszpontot, majd a landstuhli katonai kórházat kereste fel. Az utóbbiban elsősorban Irakban és Afganisztánban súlyosan megsebesült amerikai katonákat kezelnek.