Az Emberi Méltóság Tanácsa továbbra is kiáll Tamás Aladárné és a jogfosztottak mellett

Az idén százéves Tamás Aladárné és 66 éves lánya tavaly októberben kapták meg magyar állampolgárságukat, s vesztették el egyúttal a szlovák állampolgárságot a vonatkozó, 2010-ben életbe lépett szlovák törvény értelmében. A család korábbi közlése szerint a szerdán a strasbourgi bíróságnak postázott kérelmük célja a szlovák állampolgárságuk, illetve állandó, rimaszombati lakcímük visszaszerzése (amelyet az előbbivel együtt automatikusan elvesztettek), kártérítési igény bejelentése, valamint a szlovák nemzeti jogrendben található "strukturális" problémák orvoslása.

Lomnici Zoltán a szerdán postázott beadvány részleteit ismertetve elmondta, elsősorban arra hivatkoztak, hogy a szlovák állampolgárság megvonása sérti a jogszerűség kritériumait, mert a szlovák alkotmány kimondja: akarata ellenére senkit sem foszthatnak meg állampolgárságától. Felvetették a diszkrimináció európai uniós tilalmát is, mely szerint az állam nem tehet különbséget állampolgárai között.

Álláspontjuk szerint sérült továbbá a két asszony "hatékony jogorvoslathoz és tulajdonhoz való joga is", azáltal, hogy hivatalosan értesítést sem kaptak az állampolgárságuk megvonásáról, "mert az támadható lenne", illetve azáltal, hogy nem kapnak ingyenes egészségügyi ellátást, pedig ez "járna nekik".

A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke hangsúlyozta: az idős asszony ragaszkodott ahhoz, hogy a beadványban olyan döntést kérjenek, amelynek hatálya kiterjed a többi, állampolgárságától megfosztott szlovákiai magyarra is.

Lomnici Zoltán annak a reményének adott hangot, hogy az üggyel kapcsolatban az érintettek közül minél többen felismerik ezt a jogi lehetőséget, és sok panasz érkezik a strasbourgi bírósághoz; így ha sikerrel járnak, a nemzetközi visszhang mellett a szlovák államnak a kártérítésekkel is számolnia kell. Hozzátette: a napokban másik négy jogfosztott kérte az Emberi Méltóság Tanácsa jogi segítségét.

Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő a sajtótájékoztatón teljes támogatásáról biztosította a szervezetet a nyújtott jogsegéllyel összefüggésben, és kiemelte: nemcsak nyilatkozatot tettek, de a cselekvésig is eljutottak. A Magyarországról szóló csütörtöki európai parlamenti határozatra utalva hangsúlyozta: "ha az elmúlt időszakban a magyar, akkor ez esetben a határon túli magyar nemzeti közösségek méltóságát érte sérelem azáltal, hogy megfosztották őket az állampolgárságuktól".

Az Európai Parlament a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, csütörtökön elfogadott állásfoglalásban "súlyos aggodalmát" fejezte ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben". Felszólította a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot - amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek - a plenáris ülés elutasította.

A Fidesz és a KDNP visszautasította a bírálatokat, és az európai testület elfogultságát vélelmezte.