Az első lépések

Az egyik az Elnöki Vitabizottság (CPD) az USA-ban, amely 1988 óta több mint harminc alkalommal hozta össze a két elnökjelöltet. A hagyomány megkerülhetetlen volt – eddig. Általában két vagy három vitát szerveztek a CPD részéről, idén azonban megkerülték őket. Nem a CPD fogja szervezni azt a két vitát, amelyen majd Trump és Biden összecsap. A felek igényei és a CPD hagyományai, úgy látszik, nem fértek meg egymás mellett. Szinte mindegy is az intézmény sorsát illetően, hogy min csúszott el ez az idei történet: több mint harminc év intézményépítése és hagyományerősítése egyszer csak véget ért. Nem fogja észrevenni az egyszerű néző, mert vita azért lesz, kizárólag a két kampánystáb közötti megállapodás alapján.

Elsőre talán az olvasó meglepődik, hogy ezen meglepődtem. A helyzet az, hogy a merényletkísérlethez és a buszmegállóban történő összeveréshez vezető demokratikus romlás lejtője ilyen döntésekkel van kikövezve. Éppen ezért érdekes az, amikor pillanatnyi előnyökért teljes intézményeket eldobunk.

A másik intézmény a Nemzetközi Büntetőbíróság. Az ügyészei a héten az izraeli miniszterelnökkel szemben és egyben a Hamász vezetőjével szemben is elfogatóparancs kiadását és jóváhagyását kérték a bíráktól. Bár döntés még nem született, a nyomásgyakorlás óriási. Most nem azt a vitát akarnám eldönteni, hogy Netanjahu gázai műveletét hogy lehet összemérni a Hamász évtizedes terroruralmával és október 7-i támadásával. Most nézzük azt, hogy az USA Kongresszusa rögtön nekifogott, hogy megnézze, az ICC személyzetét szükség esetén hogy tudja szankcionálni. Több országnak komoly gondot fog okozni, ha az izraeli kormányt egy rúdra ültetik a Hamásszal és Putyinnal, jogi értelemben: fegyverszállítások, támogatások, látogatások szakadhatnak meg.

A Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló egyezményhez az USA eddig sem csatlakozott, de ha Washington elkezdi aláásni a legitimitását – pedig Putyin és gyermekrabló miniszteri biztosa ellen is vizsgálódnak –, akkor egy újabb nemzetközi intézményt veszíthetünk el abban az értelemben, hogy a közvetlen nyugati érdeken túlmutató legitimitása elillan. Az ICC azért érdekes és hiteles, mert a nemzetközi joggyakorlat alapján eljár, ami azzal a kockázattal jár, hogy néha a létrehozó országok körmére is ránéz.

Ahogy a CPD is ránézett volna az elnöki vitára, hogy ne a két résztvevő, hanem a nézők érdekei legyenek az elsők.

A demokrácia veszélyeztetése ezekben az apró, első lépésekben érhető tetten. Senki se tüntet pont emiatt, nem ettől lesznek hangosak az esti talkshow-k, de az újságolvasóknak már érdemes elgondolkozni rajta, hogy Szlovákiában vajon melyek voltak az első ilyen lépések? A büntetőtörvénykönyv-módosítás? A kézivezérelt főügyészek? A médiával szembeni első fenyegetőzés? Félek, nem is emlékszünk rá, mi volt az első alkalom...