Az elmúlt nyolc év volt a legmelegebb a mérések kezdete óta

Az ENSZ szakosított szervezetének – az éghajlatváltozással foglalkozó európai Copernicus program, az amerikai meteorológiai hivatal (NOAA) és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adatait felhasználó – jelentése szerint az emelkedő hőmérsékletek tendenciája folytatódik, mivel rekordmennyiségű üvegházhatású gáz található a légkörben.

A Meteorológiai Világszervezet nem sorolta be a 2022-es évet, mert az egyes évek között gyakran olyan kicsik a különbségek, hogy nehéz őket pontosan rangsorolni. A WMO hat kategória szerint végzi a besorolást, egyesek szerint a tavalyi év az ötödik, míg mások szerint a hatodik legmelegebb esztendő volt.

Az iparosodás előtti időszakhoz viszonyított (1850–1900) 1,15 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéssel a 2022-es esztendő nem döntötte meg a 2016-os év 1,3 Celsius-fokos rekordját. Ez feltehetően a La Nina csendes-óceáni időjárási jelenségnek tudható be, amely hőmérsékletcsökkentő hatású.

A tavalyi év volt a nyolcadik egymást követő olyan esztendő, amelyben a globális átlaghőmérséklet legalább 1 Celsius-fokkal meghaladta az 1850–1990 között feljegyzett adatokat.

A globális átlaghőmérséklet 2013 és 2022 között 1,14 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti időszakénál. A WMO jelentése szerint 2011 és 2020 között a növekedés 1,09 Celsius-fokot tett ki.

Európában 2022 a második legmelegebb valaha feljegyzett esztendő volt, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Olaszországban is új rekordok születtek az átlaghőmérséklet terén a Copernicus program szerint.

Petteri Taalas, a WMO főigazgatója felhívta a figyelmet azokra a nehézségekre, amelyeket 2022-ben Kínában, Európában, Dél-Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint máshol tapasztalt rekordmeleg, illetve az Afrika szarván tapasztalt tartós szárazság jelentett.

Kánikulák és aszályok korábban is léteztek, de az általános éghajlatváltozás miatt az extrém időjárási jelenségek egyre súlyosabbak és sűrűbbek lesznek.

Petteri Taalas hangsúlyozta a természeti katasztrófákra való felkészülés fontosságát. Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) António Guterres ENSZ-főtitkár több mint 3 milliárd dolláros tervet jelentett be, amellyel 2027-ig világszerte előrejelző rendszereket lehet kiépíteni.

Jelenleg csak a 193 tagállam fele rendelkezik ilyen rendszerrel, „ami tovább súlyosbítja a gazdasági és emberveszteségeket” – írta az WMO főigazgatója.