Külföld

Az árak miatt tüntetnek, de a rendszer ellen fordulhatnak az irániak

Teherán | Az iráni tüntetők által hangoztatott rendszerellenes jelszavak ellenére a tiltakozást a gazdasági megszorítások váltották ki.
MTI

2018. január 1. 15:23

(SITA/AP-felvétel)

„Az irániak a hétköznapi gazdasági gondok, az árak, a munkanélküliség miatt mentek az utcára” – magyarázta Aszfandijar Batmangelidzs, a Europe-Iran Business Forum alapítója. Az utóbbi napok zavargásait azok a megszorító intézkedések – a szociális kiadások csökkentése és a néhány hete bejelentette üzemanyagár-emelés – váltották ki, amelyeket Haszan Róháni elnök vezetett be 2013 óta, miután hatalomra került. 

„Róháninak nehéz elfogadtatnia a megszorításokat, de szükség van rájuk az infláció és a devizaproblémák miatt, hogy megpróbálják vonzóbbá tenni Iránt a befektetők számára” – mondta Batmangelidzs, aki szerint azonban „a szankciók nehéz időszaka után a megszorítások óhatatlanul kikezdik az emberek türelmét”.

Tizenkét halott

A tüntetések csütörtökön kezdődtek Meshedben, Irán második legnagyobb városában, majd az egész országra átterjedtek. A televízió friss összesítése szerint tizenketten haltak meg a több városban erőszakba torkolló tüntetésseken, és emberek tucatjait vették őrizetbe.

A „Halál a diktátorra” és az ehhez hasonló jelszavak, valamint a rendszer jelképei elleni támadások forradalom jelleget kölcsönöztek a 2009 óta legjelentősebb tiltakozó megmozdulásoknak.
    
A kormány külföldi székhelyű „idegen elemeket” vádol az elégedetlenkedés szításával, valamint Róháni ellenlábasait.

„Vannak bizonyítékok, elsősorban Meshedben, hogy a tüntetéseket politikai célból szervezték” – mondta Amir Mohebbian teheráni szakértő a félhivatalos Tasznim iráni hírügynökségnek. Az elemző szerint a mozgalom szervezői nyilvánvalóan nem számítottak arra, hogy a tiltakozás ekkora méreteket ölt. 

A gazdasági helyzet okozta harag néhány éve érzékelhető, és a májusi választásokon is meghatározó volt.
A népharagot csak tovább növelte a hiteltársaságok több millió embert érintő összeomlása. Ezek a cégek gombaként szaporodtak Mahmúd Ahmadinezsád korábbi államfő elnöksége alatt, és csődbe jutottak, amikor szétpattant az ingatlanbuborék.

„Mindenki azt állítja, hogy a tüntetők a szegény rétegekből kerülnek ki, de számos tiltakozó középosztálybeli, akik sokat veszített a vagyonából” – mondta a szakértő.

Az egyértelmű gazdasági okok mellett a polgári szabadságjogok korlátozása miatti fájdalmak továbbra is napirenden vannak. Még a konzervatív politikai osztályon belül is elismerik, hogy az irániaknak kevés tér áll a rendelkezésükre, hogy elmondják panaszaikat.

A politikai tüntetés jobb a hatalomnak

Egyes szakértők szerint a tüntetések aligha jelentenek komoly veszélyt a rendszer számára, úgy vélik, hogy a jelek szerint nincs átlátható szervezés mögöttük. A politikai jelszavak szerintük kapóra jönnek a rendszernek, amely így elnyomhatja az általa antiszociális és erőszakos elemeknek nevezett tüntetőket.
„A rendszer jobban örül a politikai tüntetéseknek, mint a gazdasági okok által kiváltott megmozdulásoknak, mert könnyebb ellenőrizni őket” – hangsúlyozta Modzstaba Muszávi.

Önnek ajánljuk

Önrész nélkül már nincs lakáshitel

A Slovan nyerte a dunaszerdahelyi stadionavatót

Továbbra is migránsokkal riogat a Fidesz

A Híd új alkotmánybírókat igen, kormányválságot nem akar

Megrázó történetek hiteles hőse

Hétfőtől teljes útlezárás lesz a Nánai úton

Legfrissebb galériák
Olvasta már?