Az amerikaiak szerint a szakadárok lőtték le a gépet

Egy amerikai tisztségviselő közölte, hogy a támadást nagy valószínűséggel egy SA-11 föld-levegő rakétarendszerrel, vagy ahhoz hasonló osztályú fegyverrel hajtották végre.

A tisztségviselő figyelmeztetett, hogy ez a megállapítás nem végleges, az amerikai elemzők még vizsgálják az utasszállító lezuhanásának körülményeit. Az SA-11 (Bögöly) az orosz Buk rakétaelhárító rendszer NATO-kódneve.

Mit kell tudni a Buk légvédelmi rendszerről?

Várni kell egyelőre arra, hogy szakértői vizsgálatok hivatalosan is megerősítsék azt a feltételezést, hogy Buk típusú légvédelmi rakéta okozta a Malaysia Airlines légitársaság utasszállító gépének csütörtöki ukrajnai tragédiáját, az mindenesetre biztonsággal kijelenthető, hogy ez a fegyver képes ilyen célok megsemmisítésére.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség ismertetése szerint a Buk rakétavédelmi rendszer fejlesztése még a szovjet időkben, 1972-ben kezdődött, és hat évvel később állították hadrendbe. Azóta több, korszerűsített változata került a volt szovjet tagköztársaságok, így Ukrajna hadseregének kötelékébe.

A Buk rakéták legfeljebb óránkénti 2,9 ezer kilométeres sebességgel, alacsony és közepes magasságokban - 25 métertől 18 kilométerig terjedő tartományban -, legfeljebb 30 kilométeres távolságra repülő célok megsemmisítésére alkalmasak.

A maláj gépet 10 kilométeres magasságban lőtték le, vagyis egyáltalán nem kizárható, hogy ilyen rakéta találta el. A Buk rakéták egyaránt képesek harci repülőgépek és helikopterek, illetve ballisztikus rakéták megsemmisítésére. A sebességük valamivel meghaladja az óránkénti 3 ezer kilométert. Súlyuk 685 kilogramm, robbanófejük 70 kilogrammos. A szállító járművön négy ilyen rakéta van, és öt perc leforgása alatt lehet felkészíteni őket a bevetésre.

Az ukrán légvédelem kötelékében Buk-M1 típusú légvédelmi ütegek vannak, karbantartásukat az Ukroboronszervisz nevű vállalat végzi mind az ukrán hadsereg, mind pedig a külföldi megrendelők számára. Az ukrán vállalat az orosz Goszoboronexport hadiipari vállalattal együttműködve dolgozott a Buk-M1-es továbbfejlesztett változatán, a Buk-M1-2 rakétarendszeren, de Krím bekebelezése után mindenfajta hadiipari együttműködés megszakadt a két ország között.

Kijev és a kelet-ukrajnai szakadár fegyveresek egymást vádolják a gép tragédiája miatt, így egyelőre nem tudni, ki lőhette le a gépet, ha valóban amiatt zuhant le a gép. Az oroszbarát felkelőkre tereli a gyanút az, hogy sajtóértesülések szerint június 29-én elfoglalták az A-1402. számú laktanyát, ahol ilyen légvédelmi rakéták is voltak.