Atomfegyver bevetésével fenyegeti az Egyesült Államokat Észak-Korea

 

Észak-Korea még szerdán este értesítette hivatalosan a Fehér Házat és a Pentagont: engedélyt adott hadseregének az Egyesült Államok elleni támadásra atomfegyver bevetésével. A KCNA észak-koreai hírügynökség által nyilvánosságra hozott közlemény arra utalt, hogy a hadsereg atomfegyverek alkalmazásával történő csapást hajthat végre.    Az észak-koreai vezérkar hivatalos közleményében úgy fogalmazott, hogy Phenjan szembeszáll az Egyesült Államok kiszélesedő ellenséges politikájával, illetve nukleáris fenyegetéseivel. A közlemény ennek kapcsán említette a korszerű nukleáris fegyver bevetésének a lehetőségét.     Az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője a háborús retorika beszüntetésére szólította fel Phenjant. "Észak-Koreának fel kell hagynia a provokatív fenyegetésekkel, és ehelyett nemzetközi kötelezettségeinek betartására kellene összpontosítania" - fogalmazott a szóvivő. Caitlin Hayden úgy értékelte, hogy Phenjan "legutóbbi provokatív nyilatkozata" még inkább elszigeteli az országot a nemzetközi közösségtől.     Csütörtök hajnali jelentések szerint Észak-Korea állítólag egy Taepodong X néven is ismert BM25 Musudan típusú közepes hatótávolságú rakétát szállított keleti partvidékére. Erről a Jonhap dél-koreai hírügynökség számolt be amerikai, illetve dél-koreai hírszerzői hatóságokra hivatkozó kormányforrásokat idézve. A források szerint nem ismeretes, hogy a rakétán volt-e robbanófej avagy csak az erőfitogtatás célját szolgálta. A dél-koreai védelmi minisztérium nem kommentálta a jelentések alapján meglehetősen bizonytalannak tűnő értesülést. A Musudan rakéta hatótávolsága meghaladhatja a 3000 kilométert, ami szakértők szerint azt jelenti, hogy elérheti Dél-Korea és Japán egész területét, és nem kizárt, hogy a csendes-óceáni Guam szigetét is, amely az Egyesült Államokhoz tartozik.     Katonai szakértők szerint Észak-Korea nem rendelkezik a szükséges technikai eszközökkel ahhoz, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal támadást indítson az amerikai szárazföld ellen. Egy közepes hatótávolságú rakétákkal indítandó esetleges támadással azonban elérheti a Japánban lévő amerikai támaszpontokat vagy a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatokat. Továbbá Dél-Korea egész területe az észak-koreai rakéták célpontja lehet.    Közben csütörtökön is folytatódott a keszongi gazdasági övezet észak-koreai blokádja. Sőt, Phenjan állítólag felszólította az ott dolgozó dél-koreai vállalatokat, hogy alkalmazottaikkal együtt április 10-ig hagyják el a közösen működtetett ipari komplexumot.    A Reuters hírügynökség a dél-koreai vállalatok egyesületének alelnökére hivatkozva jelentette ezt. Ok Szung Szun közölte: kérték az észak-koreai hatóságokat, hogy a kivonulás határidejét három nappal - április 13-ig - hosszabbítsák meg, de választ egyelőre nem kaptak.    A dél-koreai kormány ugyanakkor cáfolta, hogy az északi hatóságok ultimátumot adtak volna. Az újraegyesítési minisztérium szóvivője azt állította: Phenjan nem teljes kivonulást sürget, hanem csak egy listát arról, hogy április 10-ig hány dél-koreai alkalmazott kívánja elhagyni az övezetet.     A két Korea által a 2000-es évek elején közösen létrehozott övezetben több mint 120 dél-koreai cég tevékenykedik 53 ezer észak-koreait foglalkoztatva. A dél-koreai alkalmazottak száma 861 volt. Az elsősorban dél-koreai pénzből finanszírozott komplexum működésével Észak-Korea az elmúlt időszakban évente mintegy kétmilliárd dolláros bevételre tett szert, azaz a komplexum rendkívül fontos devizabevételi forrást jelentett a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő Phenjan számára. Az övezetben főként ruházati cikkeket, háztartási eszközöket, továbbá gép-, illetve autóalkatrészeket állítottak elő.     Az észak-koreai hatóságok minden indoklás nélkül szerdán kezdték meg a határtól nem messze, északi területen lévő különleges gazdasági övezet blokádját. Már szerda reggel megakadályozták a dél-koreai dolgozók belépését az ipari komplexumba, de jelezték, hogy az ott lévők elhagyhatják azt. Az első nap alig több mint 30 dél-koreai alkalmazott hagyta el az övezetet, sokan ugyanakkor a maradás mellett döntöttek, hogy biztosítsák vállalataik működését.