Arafat nemsokára szabad lesz

Mintegy húsz harckocsi támogatásával nyomultak be az izraeli katonák Betlehembe és a közelében lévő két menekülttáborba. Betlehem egyes utcái már így is romokban hevertekReuters-felvétel Jeruzsálem. A Betlehembe harckocsik támogatásával tegnap hajnalban benyomult izraeli katonák négy palesztint öltek meg és húszat megsebesítettek. Előzőleg tizenkettőnél több palesztin és öt izraeli vesztette életét a Gázai övezetben tegnapra virradóra véghezvitt támadásokban. Előtte négy zsidó telepest megölt és huszonkettőt sebesített meg az a palesztin szélsőséges, aki csütörtök este behatolt a Gázai övezet déli részén lévő Acmona zsidó telepre tüzet nyitott a körülötte lévőkre. Egy Izraeli harckocsi egy palesztin kórház igazgatóját lőtte le. Az erőszak eszkalálódásának mértékét érzékelteti: az AP adatai szerint az éjszaka folyamán huszonnégy palesztin és öt izraeli vesztette életét. Az azt megelőző huszonnégy órában – az AFP összesítése szerint – harmincheten haltak meg.

A legsúlyosabb veszteségeket okozó tegnapi akciók közé tartozik: az izraeli csapatok a Hán Júnisz mellett lévő Huzáa faluban megölték a palesztin biztonsági erők öt tagját, köztük a dél-gázai közbiztonsági erők parancsnokát. Ahmed Mefredzs vezérőrnagy a legmagasabb rangú palesztin tiszt, akit a több mint 17 hónapja zajló palesztin felkelés során megöltek. „Mefredzs mártírhalála nagy veszteség a palesztinok számára” – mondta Abdel Razek al-Madzsaida vezérőrnagy, a Gázai övezet egészének palesztin biztonsági főnöke. Az izraeli tankok a Huzaától nem messze lévő Abaszán településen is megöltek öt palesztint, köztük a biztonsági erők egy tagját. Gáza városától északra izraeli helikopterek és haditengerészeti egységek a palesztin rendőrség tűzszerészeinek posztját lőtték, megöltek négy palesztint, köztük két rendőrt és egy mentőst.

A kora este közzétett veszteséglista szerint a nap folyamán negyvenre nőtt a halálos áldozatok száma, az utóbbi 14 évben a tegnapi nap volt a legvéresebb. Ezért is kérte Jasszer Arafat a Colin Powell külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetés során: az USA haladéktalanul avatkozzon közbe annak érdekében hogy Izrael szüntesse be a hadműveleteket a palesztin területeken.

Simon Peresz izraeli külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy Arafat hamarosan visszanyeri mozgásszabadságát. Peresz egy belga politikai magazinnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy eredményes volt az a nyomás, amelyet a házifogsággal gyakoroltak Arafatra, mert a palesztinok letartóztatták az izraeli idegenforgalmi miniszter gyilkosait. Peresz kifejtette: ellenzi Ariel Saron miniszterelnök ütköző övezetre vonatkozó tervét, mert a békét nem lehet katonai eszközökkel biztosítani. Azt állította, hogy a palesztin Abu Alaaval közösen kidolgozott béketervét az egyébként minden reményét elvesztett izraeli lakosság 60 százaléka támogatja. Ez a terv szerinte jól kiegészítheti Abdallah szaúdi trónörökös béketervét. Rögtön hozzátette: az arabok nem támaszthatják előfeltételként az izraeli csapatok visszavonását az 1967-es háború előtti vonalakra és továbbra is eldöntésre vár, hogy a BT híres 242. számú határozata minden megszállt terület átadására szólította-e fel Izraelt. Peresz szerint az Oslóban kidolgozott palesztin autonómia zátonyra futott, ezért ő arra törekszik, hogy a palesztinok mielőbb teljes, igazi függetlenséget kapjanak.

George Bush amerikai elnök újra a Közel-Keletre küldi megbízottját, Anthony Zinni nyugalmazott tábornokot (a térségben területileg illetékes amerikai katonai főparancsnokság volt vezetőjét), hogy igyekezzen kimozdítani a holtpontról az izraeli–palesztin viszonyt. Ezt maga Bush közölte rendkívüli sajtótájékoztatóján. Zinni az elmúlt hónapokban tett ugyan helyszíni kísérleteket arra, hogy visszaültesse a feleket a tárgyalóasztalhoz, de nem járt sikerrel az egyre súlyosabb erőszakhullám miatt.