Annan egyeztet a BT-ben

A Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és az USA képviselőivel folytatandó szeptember 13-i genfi tárgyalás középpontjában az az amerikaiak által benyújtott határozattervezet áll majd, amely Irak politikai és gazdasági újjáépítésére, a nemzetközi közösség nagyobb fokú részvételére vonatkozik.

Kairóban az új iraki külügyminiszter részvételével kezdte meg tanácskozását tegnap az Arab Liga tagországainak külügyminiszteri tanácsa, amelyben Hosjar Zebari révén először képviseltetheti magát az iraki ideiglenes kormányzótanács. A kurd nemzetiségű Zebari fekete öltönyben jelent meg az ülésen. A 22-tagú pánarab szervezet tegnap hajnalban, hatórás vita végén döntött úgy, hogy e heti tárgyalásain részt vehet az amerikai segédlettel létrehozott átmeneti iraki államhatalmi szerv képviselője. Zebari arról biztosította a jelenlévőket, hogy az új Irak új külpolitikát folytat majd, a lehető legjobb kapcsolatokra törekszik az arab és szomszédos országokkal, és el akarja kerülni a háborút. Mint mondta, országának egyáltalán nem áll szándékában szakítani arab testvéreivel és arab környezetével, s az új Irak a palesztin nép és annak legitim vezetése mellett áll. Amr Musza, az Arab Liga egyiptomi főtitkára beszédében felszólította a tagországokat: munkálkodjanak azon, hogy Irak visszanyerje szuverenitását, és véget érjen a megszállás. Líbia bojkottálta a tegnapi ülést, mert ellenzi az iraki külügyminiszter meghívásáról hozott határozatot.

A dél-iraki Bászra térségében brit katonák elfogtak egy törzsfőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy búvóhelyet adott az elűzött Szaddám Huszein elnöknek. Szabáh al-Maliki sejket, a bani malik törzs vezetőjét kurnai otthonában, Bászrától 80 kilométerre északra vették őrizetbe. Egy brit katonai egység helikopterek támogatásával érkezett a helyszínre, s átkutatta a sejk otthonát. A törzs egyik tagja szerint a katonák aranytárgyakat foglaltak le. A törzsből mintegy százan tüntettek tegnap a brit erők bászrai főhadiszállása előtt vezetőjük szabadon bocsátását követelve.

„Nagy biztonsággal kijelenthetem, hogy Szaddám Huszein jelenleg nincs Tikrítben, és bizonyos vagyok abban is, hogy az áprilisban megdöntött rezsim vezetője nem tartózkodik Szaláheddín tartományban” – jelentette ki Mizhar Taha al-Dzsaburi tábornok, Szaláheddín tartomány rendőrfőnöke. A szunnita háromszög északi területének rendőri vezetője szerint a korábban igen rossz hírű Szaláheddín tartományban az utóbbi hetekben jelentősen javult a biztonsági helyzet. „A háború utáni első hónapokban mind Tikrítben, mind a tartomány másik hét városában kritikus volt a helyzet. Egymást érték az amerikai katonák elleni támadások, és tragikus volt a lakosság biztonsági helyzete is. Mostanra azonban jelentősen megváltoztak a közállapotok. Létrejött egy erős, a polgári lakosság körében elismert és elfogadott rendőrség, s jelentősen csökkent a bűncselekmények száma. Újjáépültek az iskolák, megkezdődött a háborúban lerombolt épületek újjáépítése, és ezzel párhuzamosan a közigazgatás egyre több területén kapjuk vissza az irányítást a szövetséges erőktől” – hangsúlyozta a rendőrfőnöke.

Robbanóanyaggal megrakott autót találtak iraki rendőrök és fegyveres civilek a Bagdadtól délre fekvő Kerbela egyik bejáratánál, és lezárták a városba vezető összes utat. A gépkocsit a rendőrök még hétfőn állították meg a síita szent város bejáratánál, miután olyan értesüléseket kaptak, hogy ismeretlenek egy autót akarnak felrobbantani a város környékén. A sofőrnek sikerült elmenekülnie. Kerbelában tegnap este Ali imámnak, a síita felekezet szentként tisztelt alapítójának születésnapja alkalmából ünnepségek kezdődtek, amelyek ma Nedzsefben érik el tetőpontjukat.

Moszkva egyfajta útitervet javasol

Moszkva. Irak szuverenitásának helyreállítására egyfajta útiterv kidolgozására van szükség – mondta Szergej Lavrov, Oroszország állandó ENSZ-képviselője az Izvesztyijának. A diplomata megállapítása szerint az iraki stabilizációhoz, az ország szuverenitásának visszaállítása érdekében pontos időrendet kell kijelölni. Úgy vélte, rögzíteni kell az átmeneti kormányzótanács működésének időszakát, továbbá konkrét időpontokat kell megállapítani az alkotmányozó gyűlés összehívására, az alkotmány előkészítésére, valamint az iraki hatalmi intézmények megválasztására nézve. Moszkva szerint csak egy ilyen időrend meghatározása után lehet beszélni a biztonsági feltételekről, a többnemzetiségű békefenntartásról. (MTI)