Amerika vár, a török vezetés tanácstalan

Yasar Yakis török külügyminiszter jelezte, hogy kormánya újabb parlamenti szavazást kér a támaszpont-használatról és a 62 ezer amerikai katona törökországi telepítéséről. A szombati szavazáson 3 voks hiányzott a jóváhagyáshoz. Colin Powell amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Abdullah Gül török miniszterelnökkel, és megállapodtak abban, hogy a két fél nyitva tartja a kommunikációs csatornákat. A Gül kormányfő találkozott a nagy hatalmú török hadsereg első számú emberével, Hilmi Özkök tábornokkal.

AMERIKA GYŐZELMI ESÉLYE NEM CSÖKKEN

Az ankarai vezetés egyelőre tanácstalan, hogy mikor kérjen újabb parlamenti állásfoglalást az amerikai csapatok törökországi állomásoztatásáról, s a kormány képviselői tegnap a piacot igyekeztek megnyugtatni, miután a reggeli órákban a török értékpapírok jelentősen estek a londoni értéktőzsdén. A miniszterelnöknek és mentorának, Recep Tayyip Erdogannak, az Igazság és Fejlődés Párt vezérének először meg kell nyerniük néhány törvényhozót a szükséges többség kialakításához. Erdogan a hírek szerint átveszi a miniszterelnöki széket, ha megnyeri a jövő heti pótválasztásokat, amelyeknek éppen három mandátum a tétje. A Pentagon egyelőre kivár a „B-tervvel”, amely nem számol Törökországgal az északi front megnyitásában, hanem légi úton juttatna Észak-Irakba katonai erőket, igaz, jóval kevesebbet, mint azt az „A” változat lehetővé tenné. Ennek a kisebb létszámú egységnek kell majd biztosítania a kőolajmezőket és féken tartania a kurdokat, amíg Kuvaitból a sivatagon át megérkezik az erősítés. Kuvaitból kiinduló páncélos egységeknek napokba telhet, míg – az ellenfél számára kiszámítható útvonalon – elérik Észak-Irakot. Joseph Biden szenátor, a külügyi bizottság tagjának a The Washington Postban ismertetett véleménye szerint Törökország kiesése alapvetően nem módosítja Amerika győzelmi esélyét, de csökkentheti lehetőségeit, hogy a török és a kurd erők közé álljon és közvetítsen közöttük. Iskenderun török kikötő közelében egyelőre tovább várakozik vagy két tucat hajó az amerikai szárazföldi hadsereg 4. gyalogsági hadosztályának a hadfelszerelésével, köztük harckocsikkal a rakományában. Ha a hadosztályt Törökország helyett Kuvaitba vezényelnék, egy hétig tartana a hajók útja a Földközi-tengerről a Perzsa-öbölbe. Érkezésük egybeesne egyebek között a 101. légi szállítású hadosztály felszerelésének a kirakodásával, ami megterhelné a kuvaiti kikötői kapacitásokat.

B-52-ES BOMBÁZÓK ANGLIÁBAN

Amerikai hadászati bombázók érkeztek tegnap arra az angliai légi támaszpontra, amelyről az 1991-es öbölháború idején is bevetésre indultak ilyen repülőgépek. Londoni sajtóértesülés szerint az új öbölháború tíz napon belül megkezdődhet, a brit kormány ugyanakkor cáfolta, hogy az iraki repüléstilalmi övezetekben végrehajtott, s hevesebbé vált brit–amerikai támadások a háború közvetlen előkészítését szolgálnák. A brit királyi légierő fairfordi támaszpontjára nem hivatalos értesülések szerint kilenc B-52-es bombázót telepít át az amerikai légierő; a kontingens első gépei hétfőn leszálltak az észak-angliai bázison. A brit kormány a B-52-esek érkezésével egy időben közölte, hogy nem változtak az Észak- és Dél-Irak fölé kifeszített védőernyő fenntartásának módszerei.

MÁR ELDÖRDÜLTEK AZ ELSŐ LÖVÉSEK

A miniszterelnöki szóvivő nyilatkozatának előzményeként a The Guardian azt írta: az USA és Nagy-Britannia gyakorlatilag leadta az új öbölháború első lövéseit, miután drámai mértékben kiterjesztette a repüléstilalmi övezetekben a brit és amerikai gépek által támadott célpontok körét. „A két ország légiereje már nemcsak az iraki légvédelem állásait támadja, hanem föld-föld rakéták ütegeit is lövi, felpuhítandó a terepet a szárazföldi offenzíva előkészítéseként” – írta a lap. A minap egy londoni elemző is azt mondta, hogy a fegyveres beavatkozás gyakorlatilag már jó ideje folyik Irakban a mind intenzívebb légitámadások formájában. Klaus Becher, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) biztonságpolitikai kutatásvezetője szerint könnyen elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy ez a már zajló konfliktus fog fokozatosan eszkalálódni, úgy, hogy nehéz lesz órára vagy napra meghatározni a háború tulajdonképpeni kezdetét. A legnagyobb példányszámú brit napilap tudni véli, hogy a háború már tíz nap múlva elkezdődhet.

SZADDÁM SZÁMŰZETÉSÉRŐL

Az Öböl menti Arab Államok Együttműködési Tanácsának (GCC) külügyminiszteri értekezlete tegnap Dohában nem hagyta jóvá az Egyesült Arab Emírségek felhívástervezetét, amelyben Irak elhagyására szólítják fel Szaddám Huszein iraki elnököt, hogy száműzetésbe vonulva hárítsa el az Irakot fenyegető háborút. A külügyminiszterek úgy határoztak, hogy az elképzelés szélesebb körű egyeztetést igényel az arab országok között. Bahrein, Kuvait és Szaúd-Arábia előzőleg kedvezően fogadta az indítványt.

Valószínűleg hamis a dokumentum

London/Washington. „Piszkos trükkökkel”, például lehallgatással igyekszik befolyásolni az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) az ENSZ Biztonsági Tanácsának hat tagját – Angolát, Kamerunt, Chilét, Mexikót, Guineát és Pakisztánt –, amelyek még nem döntöttek, igent vagy nemet mondanak-e az USA által szorgalmazott iraki hadműveletre. Legalábbis ezt a hírt adta ki néhány rangos brit lap, az Observer például egy NSA-tisztviselő által kiszivárogtatott dokumentumra hivatkozik. Az információ nagy port vert fel, tegnap azonban néhány másik lap erősen megkérdőjelezte az említett dokumentum hitelét. A The Washington Times szerint a papíron szereplő sok helyesírási hiba, valamint a nem odaillő pecsét erősen rontja a hír valódiságát. Egy internetes újságíró az eltérő brit és amerikai írásmódokra hivatkozva mutatott rá, hogy a szóban forgó írás valószínűleg nem az USA-ban született. (szge)