Alkotmányba foglalják a férfiak és nők közötti jogegyenlőséget Tunéziában

Az arab világban egyedülálló a nemek jogegyenlőségét rögzítő szabályozás, még akkor is, ha bírálók szerint a szöveg nem fogalmaz elég körültekintően.     Minden állampolgár, legyen férfi vagy nő, ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A törvény előtt egyenlők bármiféle megkülönböztetés nélkül - olvasható az alkotmánytervezet huszadik cikkében, amelyet hétfőn 159 szavazattal fogadott el a 169 tagból álló gyűlés.    A Human Rights Watch és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezetek bírálták a cikket, szerintük a tunéziai honatyák túlságosan leegyszerűsítő megfogalmazást használnak. Úgy gondolják, hogy a törvény előtti egyenlőség és a diszkriminációmentesség elvét a tunéziai és külföldi állampolgárokra egyaránt ki kellene terjeszteni fajtól, bőrszíntől, nemtől, valamint nyelvi, vallási és politikai meggyőződéstől függetlenül.    Tunézia - a nemek közötti jogegyenlőség elismerése nélkül - 1956 óta az arab országokat tekintve a legszélesebb jogkört biztosította a nők számára.    Emellett az alkotmányozó gyűlés hétfőn elfogadta az élethez való jog sérthetetlenségéről szóló passzust. Az elkövetkező órákban a szólás- és véleményszabadságról szóló cikkeket tekintik át a képviselők.    A tunéziai alkotmányozó gyűlés, ahol többségben van az en-Nahda (Újjászületés) nevű iszlamista párt, szombaton voksolt az észak-afrikai ország új alaptörvényének első cikkeiről. A pénteken kezdődött szavazást heves viták övezik, emiatt a honatyák többször is felfüggesztették a gyűlést.    A hét végén az en-Nahda iszlamista párt és a világi ellenzék a lelkiismereti szabadságról és az iszlám vallás szerepéről szóló szabályozást vitatta meg feszült légkörben. Kompromisszumos megoldásként az iszlámot államvallásként rögzíti az új alkotmány, ugyanakkor a képviselők többsége elutasította, hogy a jövőben jogforrásként hivatkozhassanak az iszlámra.    Összesen 146 cikket és mintegy 250 módosító javaslatot kell áttanulmányoznia az alkotmányozó gyűlésnek a következő napokban azért, hogy január 14. előtt elfogadhassák az új alaptörvényt. A dátum az arab tavasz és a tunéziai forradalom kezdetének harmadik évfordulóját jelzi, emiatt szimbolikus jelentőséggel bír az észak-afrikai országban.