Alkoholvadászatba kezd az unió

Az alkoholfogyasztás káros hatással lehet a magzat fejlődésére – hamarosan efféle figyelmeztetéseket olvashatunk az italosüvegeken. Miután sikerült EU-szerte kötelezővé tenni a cigarettásdobozokon szereplő intelmeket, az Európai Bizottság úgy gondolta: nem ártana ugyanezt a szeszes italoknál is megpróbálni.

Aggódni tényleg van miért. Európában többet isznak, mint bárhol másutt: a felnőtt lakosság körében egy főre számítva évi 11 liter tiszta szesznek megfelelő alkoholos ital fogy, a második helyen az észak- és dél-amerikaiak állnak hét literrel – derült ki abból a felmérésből, amelyet a londoni székhelyű Alkoholtanulmányok Intézete készített az EB felkérésére. A 11 liter éppen a kétszerese a világátlagnak, de négy literrel kevesebb annál, mint amennyit az európaiak „fénykorukban”, a hetvenes évek közepén ittak.

Kontinensünkön mintegy 23 millió az alkoholbetegek száma, és évente 195 ezer ember hal meg a mértéktelen alkoholfogyasztás következtében. A tanulmány a közvetlenül az alkoholfogyasztás által okozott költségeket 125 milliárd euróra, vagyis az unió gazdasági teljesítményének 1,8 százalékára becsüli. A felmérés azt is kimutatta, az alkohol kiszolgálásának korhoz kötése csak abban az esetben hatékony, ha a jogszabályt megsértő boltoktól és vendéglátóktól megvonják az alkoholkiméréshez szükséges engedélyt. A lerészegedés divatja a fiatalok körében terjed a leggyorsabban, a kontinens északi és déli országaiban egyaránt. A kiskorúak közül is egyre többen rendszeresen berúgnak. Ugyanakkor tény, az alkohol jelentős gazdasági tényező: a világon gyártott alkohol negyedét Európában állítják elő.

Az EB ősszel akarja bemutatni az alkoholfogyasztás visszaszorítására vonatkozó terveit. Az azokban szereplő meglehetősen drasztikus javaslatok előirányozzák az adók emelését, valamint az alkoholos italok reklámozásának betiltását.

Azonnal ellentámadásba lendültek a szeszárusításból milliárdos hasznot húzó gyártók. Miközben az Európai Bizottság alkoholstratégiát készített, a nagyvállalatok is kidolgozták „ellenjelentéseiket”, és a színfalak mögött most erőteljesen lobbiznak. A fő kifogásuk, hogy az uniós elképzeléseket nem támasztják alá tudományos bizonyítékok, és a tervezett EU-tilalmak a tagállamok közötti kulturális különbségeket sem veszik figyelembe. A mérsékelt alkoholfogyasztást pedig összekeverik a felelőtlen italozással – riogatnak az európai italgyártók, amelyek persze a bevételcsökkenéstől félnek leginkább. Nem véletlenül hangsúlyozzák a korlátozott iszogatás „kedvező társadalmi hatásait”, amelyekkel szerintük túlságosan kevés tudományos publikáció foglalkozik.

Ám egyes tagországok inkább az alkoholizmus terjedésétől tartanak. A finn kormány máris bejelentette, hogy nemcsak egészségügyi figyelmeztetések lesznek az üvegeken, de a fiataloknak szóló italreklámokat is korlátozzák majd. A francia parlament már el is fogadta a törvénymódosítást, amely alapján minden szeszes italon a terhességre gyakorolt káros hatásra emlékeztetik a vásárlókat.

Egyéb ötletekkel is szolgál az Európai Bizottság által összeállított tervezet. Hasonlóan az élelmiszer-címkézés szigorú szabályaihoz, részletesebb és egységes címkézést vezetnének be az EU-ban forgalmazott alkoholtartalmú termékeknél (alkoholkoncentráció és -tartalom, kalóriaérték, allergizáló összetevők). Korlátozásokkal igyekeznének visszaszorítani a fiatalokat megcélzó és gyakran megtévesztő csomagolásokat, amelyek csábító külsővel terelik el a figyelmet a veszélyekről.

A végső szót a tagállamok mondják ki. És ha valamelyik kormány nemmel szavaz a szigorításokra, csupán találgatni lehet: vagy nem szeretné, ha az unió egészségügyi kérdésekbe is beleszólna, vagy csak az italgyártók lobbistái jártak sikerrel. (nol, m, ú)