Alakulgat az egység

A csúcs – amelyen a szlovák küldöttséget Mikuláš Dzurinda kormányfő vezette – második napja egy igazi újdonsággal is szolgált. Első ízben fordult elő, hogy egy tagország vezetői kimentették magukat és egy másikat kértek fel érdekeik képviseletére. Schröder és külügyminisztere, Joschka Fischer a Bundestagban tartandó, számukra létfontosságú szavazás miatt már a csúcs első napjának végén hazautazott és Jacques Chirac francia államfőt kérte fel, hogy a záró ülésen a nevükben is szóljon. A kezdeményezés nagy feltűnést keltett és szögesen ellentétes reagálásokat váltott ki.

A csúcs egyik fő napirendi pontja volt az utóbbi években erősen lelassult európai növekedés fellendítése. A brüsszeli bizottság Európai Növekedési Kezdeményezés néven a hónap elején terjesztette elő erre vonatkozó részletes javaslatát, amelyet az állam- és kormányfők most jóváhagytak. Megerősítették azt az álláspontjukat, amely szerint a kezdeményezésnek összhangban kell állnia a stabilitási és növekedési paktummal, valamint a jelenleg érvényben lévő középtávú költségvetési előirányzatokban meghatározott keretekkel. Vagyis: a növekedésösztönző intézkedéseket csak egyensúlyra törekvő államháztartási politikákon belül tartják finanszírozhatónak.

Az EU-tagállamok mélységes aggodalmuknak adtak hangot az izraeli-palesztin konfliktus újabb kiéleződése miatt. Az Európai Tanács mindkét felet felszólította arra, hogy tegyen eleget a korábbi megállapodásokban vállalt kötelezettségeinek. Állásfoglalása szerint az Izrael elleni terrorista támadások semmivel nem igazolhatók, s a terrorizmus elleni harc továbbra is az EU egyik legfontosabb politikai célja marad. Az izraeli kormányt a tagállamok arra szólították fel, kövessen el mindent annak elkerülése érdekében, hogy a konfliktusnak polgári áldozatai is legyenek, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely súlyosbíthatja a palesztin nép humanitárius és gazdasági problémáit. Külön is aggodalmuknak adtak hangot a biztonsági fal miatt. Irakkal kapcsolatban üdvözölték a BT csütörtökön egyhangúlag elfogadott határozatát, megerősítve, hogy az unió jelentős szerepet kíván játszani Irak politikai és gazdasági újjáépítésében. A tanács ezúttal is súlyos aggodalommal tett említést Irán nukleáris programjáról, és megismételte: azt várja, hogy Teherán teljes mértékben együttműködjön a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.

Sok vita zajlott a védelmi kérdésekkel kapcsolatban. Silvio Berlusconi olasz kormányfő, az EU soros elnöke a záró sajtóértekezleten azt mondta, ha Európa komoly szerepet akar játszani a nemzetközi színtéren, akkor mindenképpen kell hogy legyen saját, autonóm katonai ereje. Ugyanakkor hangsúlyozta: miközben szükség van az európai védelmi együttműködésre, az nem konkurenciája lesz a NATO-nak, hanem kiegészítője, s ebben minden tagország egyetért. Nem titok, Washington rossz szemmel nézi az új fejleményeket, azt, hogy egyes európai államok önálló parancsnoki központot akarnak létrehozni az EU-erők számára. Jacques Chirac francia elnök, aki Tony Blair brit kormányfővel külön is tárgyalt a témáról, elmondta: Nagy-Britannia nélkül a közös európai védelmi politika veszítene erejéből, azaz a briteket be kell kapcsolni ebbe a folyamatba. Ugyanakkor ő maga úgy látja, London ódzkodik egy önálló európai vezérkar, azaz parancsnoki központ létrehozásától. Egyben rámutatott: nyilvánvaló, hogy szükség van egy közös európai védelmi politikára, de olyanra, amely teljesen nyitott mindenki előtt, s amely ráadásul nem áll ellentétben a NATO iránt vállalt kötelezettségekkel.

Ami az uniós alkotmány tervezetét illeti, a nézeteltéréseket nem sikerült elsimítani. Chirac szerint pszichológiailag a dolgok jó irányba haladnak, minden tagállam részéről érezhető, hogy tudatában vannak, a vitákat gyorsan le kell zárni. Berlusconi pedig közölte: az egyes államok vezetőivel folytatott kétoldalú megbeszélésekkel próbálja majd közelíteni az álláspontokat, s már meg is beszélte a találkozók időpontját például Leszek Miller lengyel és José Maria Aznar spanyol miniszterelnökkel.