Alagúttal kötné össze Szicíliát és a szárazföldet az olasz kormány

A közlekedési minisztérium szerint „soha vissza nem térő alkalmat” kínál, hogy az 5 milliárd eurós beruházást finanszírozhatnák abból a csaknem 210 milliárd euróból, amelyet a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság utáni helyreállításra folyósít Olaszországnak az Európai Unió.

Az alagúthoz kapcsolódva kiépítenék Dél-Olaszországban és Szicíliában is a nagysebességű vasúti hálózatot, amely jelenleg a Nápolyhoz közeli Salernónál ér véget. Szicília közigazgatási székhelye, Palermo – az ötödik legnagyobb olasz város – az egyetlen olyan olasz nagyváros, amely nem érhető el nagy sebességű vonattal.

A szicíliai Messinát a szárazföldön fekvő Reggio Calabriával összekötő híd tervét már az ókortól dédelgetik Itáliában, de továbbra sem látszik megvalósulni. Bár legszűkebb pontján mindössze 3,1 kilométeres a Messinai-szoros, a hídépítést nehezíti, hogy a tenger mélysége eléri a 250 métert, erősek az áramlatok, és újabban környezetvédelmi és megtérülési aggályok is felmerültek.

A 3,3 kilométeres messinai közúti és vasúti híd legutóbb konkrét formát öltő tervét az elmúlt években befagyasztották, főleg azért, mert túl soknak találták a 8,5 milliárd euróra becsült költséget.

Paolo Conte miniszterelnök hétfőn egy lapinterjúban vetette fel, hogy híd helyett környezeti ártalmat nem okozó alagúttal köthetnék össze az olasz csizmát és Szicíliát, hasonlóan a Németország és Dánia között épülő alagúthoz. A gigaberuházáshoz kiindulópontként használhatnák Giovanni Sacca mérnök 2017-ben készített alagúttervét.

Paolo De Micheli infrastrukturális és közlekedési miniszter kedden azt közölte, hogy már dolgoznak a beruházási terven, amelyet az Európai Bizottság elé terjesztenek. Az alagútépítéshez elengedhetetlen az uniós jóváhagyás is, ha EU-pénzeket akarnak felhasználni hozzá.