Alacsony részvétel mellett Macron pártja tarolhat a második fordulóban

Több felmérés is azt jelzi előre, hogy az 577 fős alsóházban 440-470 képviselője lehet az államfő mozgalmának és politikai szövetségesének, a Francois Bayrou vezette Modemnek. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges. Az V. köztársaság 1958-as alapítása óta az LREM-nek lehet a legjelentősebb parlamenti frakciója. 

Az elnöki többséggel szemben a többi pártnak azért is nehéz lesz a törvénytervezetek elfogadását megakadályozó erős ellenzéket felmutatniuk, mert nem alkotnak homogén egységet, miután a hagyományos pártok megosztottak és meggyengültek. 

Emmanuel Macron "minden hatalmat koncentrál, semmilyen jelentős erő nem fog körülötte létezni" - ismerte el csütörtök este Francois Baroin, a jobbközép Köztársaságiak kampányának vezetője a BFM hírtelevízióban. 

A jobboldalnak lehet ugyanakkor a második legnagyobb frakciója a nemzetgyűlésben 50-110 képviselővel, ami feleannyi, mint amennyivel eddig rendelkezett. A jobboldali politikusok megosztottak abban, hogy konstruktív vagy pedig frontális ellenzéket alkossanak az elnöki elképzelésekkel szemben, miután a kormány nagy gazdasági reformjai a jobboldal programjában is szerepelnek. Ezért nem kizárt, hogy azok, akik támogatni kívánják Macront és miniszterelnöke, a Köztársaságiakhoz tartozó Édouard Philippe kormányát, külön frakciót alkotnak majd a Köztársaságiak hivatalos csoportja mellett. 

Az eddig 314 hellyel abszolút többséggel rendelkező szocialisták gyakorlatilag észrevétlenek lesznek az új nemzetgyűlésben, alig 15-40 fős frakciójuk lehet a felmérések szerint. Azok a baloldali jelöltek, akiknek esélyük van a győzelemre vasárnap, Macron-pártinak számítanak a volt kormánypártban. Szinte mindegyikük jelezte előre, hogy szeretne majd együttműködni az LREM-mel. Köztük van Manuel Valls volt miniszterelnök, Marisol Touraine volt egészségügyi és Myriam El Khomri volt munkaügyi miniszter, akik jóllehet továbbra is a Szocialista Párt tagjai, a kampányukat "az elnöki többségért" folytatták. Velük szemben egyébként Macron mozgalma nem is indított jelöltet. 

A kormánynak július 4-én szavaz bizalmat a nemzetgyűlés, ezután lehet majd biztosan megmondani, hogy a bal- és a jobboldalról melyik képviselő sorolható a többséghez vagy az ellenzékhez.

Az egyértelmű és frontális ellenzék vezető szerepéért két mozgalom verseng: a radikális baloldal és a radikális jobboldal. 

Az elnökválasztás első fordulójában 19 százalékot elért radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország nevű mozgalma és a kommunisták együttesen 10-23 képviselőt küldhetnek a nemzetgyűlésbe. Egy csütörtökön megjelent felmérés szerint a franciák 42 százaléka úgy véli, hogy Mélenchon lehet majd "Macronnal szemben a valós és hatékony ellenzék", már csak azért is, mert várhatóan a pártvezér is képviselői helyet szerez vasárnap Marseille-ben, s a néptribünként fellépő Mélenchonnak igazi pódium lehet az alsóház a kormánypolitika bírálatához. Még akkor is, ha nem biztos, hogy pártja frakciót tud alakítani. 

Mélenchon legnagyobb riválisának Marine Le Pen, a Nemzeti Front (FN) elnöke ígérkezik, aki harmadik próbálkozás után most először szerezhet képviselői helyet. Az elnökválasztáson 33 százalékos támogatottsággal második helyen végzett pártelnök azonban elképzelhető, hogy egyedül fogja a pártját képviselni a nemzetgyűlésben, ahol eddig két képviselővel rendelkezett a Nemzeti Front. A felmérések szerint az FN maximálisan öt mandátumot tud megszerezni, s biztos, hogy nem lesz frakciója. 

Az Odoxa közvélemény-kutató intézet pénteken megjelent felmérése szerint a részvételi arány vasárnap rekordalacsony lesz, a franciák 53 százaléka biztos abban, hogy nem megy el voksolni. Múlt vasárnap 49 százalékos volt a részvételi arány, ami már szintén rekordot döntött. Leginkább a Nemzeti Front szavazóinak nincs kedvük részt venni a választáson, Marine Le Pen táborának 61 százaléka, a baloldali szimpatizánsoknak 48, a jobboldaliaknak 35, Macron pártja szavazóinak pedig 35 százaléka maradhat otthon vasárnap. 

A felmérés szerint a franciák 60 százaléka úgy véli, hogy "rossz dolog", hogy az első fordulóban elért 32 százalékos eredménnyel az LREM elsöprő többséggel rendelkezhet a nemzetgyűlésben. Így gondolkodik Le Pen szavazóinak 85, a jobboldaliak 77 és a baloldaliak 65 százaléka. A megkérdezettek 70 százaléka pedig támogatná az arányosabb választási rendszer bevezetését, amire Emmanuel Macron korábban ígértet is tett. 

Az alsóház, az 577 tagú nemzetgyűlés tagjait öt évre, közvetlenül választják egyéni választókörzetekben. A tisztán többségi elvű voksolási rendszer kétfordulós, de a jelölt már az első fordulóban győzhet, ha megszerzi a leadott szavazatok 50 százalékát plusz egy szavazatot. A második fordulóba kerüléshez a szavazatok 12,5 százalékának megszerzésére van szükség, s ekkor már a relatív többség is elég a győzelemhez. 

Az első fordulóban csak négy képviselőt választottak meg, így 573 helyen tartanak második fordulót, egy helyen van három jelölt, a többi körzetben kettő. Az elnöki párt 530 körzetben indított jelöltet az első fordulóban, közülük 519-en továbbjutottak a második fordulóba. A körzetek háromnegyedében az első forduló eredménye alapján szinte biztosnak tekinthető a vasárnapi végeredmény, 104 helyen bizonytalan a választás kimenetele az első forduló szoros eredménye miatt, ezek közül 86-ban van ott az LREM jelöltje.