Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése szerint az európai kontinensen megtorpant az egészségügyi fejlődés, egyes területeken pedig visszaesés figyelhető meg.
A WHO szerint egyre többen kapnak el olyan betegségeket, amelyekre van oltás
A legnagyobb problémát az oltási lefedettség csökkenése jelenti, ami a kanyaró és a szamárköhögés újbóli megjelenéséhez vezetett.
Riasztó járványügyi adatok
A „Egészségügy Európában 2024” című jelentés szerint 2023-ban 41 országban több mint 58 ezer kanyarós megbetegedést regisztráltak, míg a szamárköhögéses esetek száma elérte a 87 ezret – ez az elmúlt évtized legrosszabb statisztikája. Az oltási kampányok hatékonysága csökken, mindössze hét ország – köztük Magyarország – érte el a 95 százalékos lefedettséget a legfontosabb védőoltások esetében.
Aggasztó gyermekhalandóság
WHO legfrissebb egészségügyi jelentéséből az is kiderül, hogy évente közel 76 ezer gyermek hal meg ötödik születésnapja előtt, míg a nem fertőző betegségek minden hatodik ember életét követelik 70 éves kor előtt.
A régióban a csecsemőhalandóság továbbra is jelentős eltéréseket mutat: míg a legjobb eredményeket felmutató országokban ezer élveszületésre csupán 1,5 halálozás jut, máshol ez a szám 40 fölé emelkedik. A jelentés szerint a gyermekek és serdülők mentális egészségi állapota is aggasztó: minden ötödik fiatal érintett, az öngyilkosság pedig a 15–29 évesek vezető haláloka.
A nem fertőző betegségek – különösen a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és a krónikus légzőszervi problémák – továbbra is a legfőbb halálokok. Az előrelépések ellenére a WHO célkitűzését, amely szerint 2025-ig 30 százalékkal csökkentenék a dohányzást, a régió még nem tudta teljesíteni.
Az éghajlatváltozás is egyre súlyosabb egészségügyi terhet jelent: az európai régió hőmérséklete kétszer gyorsabban emelkedik, mint a globális átlag, és évente 175 ezer hőség okozta halálesetet regisztrálnak.
Kapcsolódó cikkünk
Az előregedő népesség is nagy probléma
A WHO jelentése szerint Európa nemcsak az oltási problémákkal küzd, hanem az elöregedő népesség és az éghajlatváltozás hatásai is egyre nagyobb terhet rónak az egészségügyi rendszerekre.
A világ pedig nem lassan, hanem gyorsan öregszik, ami a gazdaságot nézve megterheli a nyugdíjrendszereket is és növeli az egészségügyi kiadásokat.
A demográfiai változás nem egy lassú vonat, ahogy sokan gondolják. Ez egy felénk száguldó vonat, és ha nem térünk le a sínekről, akkor átgázol rajtunk.
– mondta Erik Weisman, a 607 milliárd dolláros vagyont kezelő MFS Investment Management portfóliómenedzsere.
Kapcsolódó cikkünk
Életmódbeli kockázatok
A jelentés kiemeli, hogy számos betegség megelőzhető lenne, ha az életmódbeli kockázati tényezőket sikerülne csökkenteni. A dohányzás továbbra is népegészségügyi probléma, az európai lakosság negyede fogyaszt dohánytermékeket, miközben a kontinens az alkoholfogyasztás terén is világelső: egy átlagos felnőtt évente 8,8 litert fogyaszt. Az elhízás szintén súlyosbodó jelenség, a felnőtt európai lakosság negyede túlsúlyos, ami növeli a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát.
A WHO szakértői szerint az egészségügyi fejlődés nem vehető magától értetődőnek, ezért sürgős intézkedésekre van szükség a járványügyi helyzet javítása és az életmódbeli kockázatok mérséklése érdekében. Az európai országokkal együttműködve egy új stratégiai terv kidolgozását tervezik, amelynek célja egy ellenállóbb, mindenki számára elérhető egészségügyi rendszer kialakítása.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.