A végső küzdelem előtt - Janukovics vagy Timosenko?

Alább ismertetjük a főbb kérdésekkel kapcsolatos politikájukat:

OROSZORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ
Egyikük sem hangoztatja, hogy küszöbön állna a választás Oroszország és a 27-tagú Európai Unió között. Mindketten az európai integráció fontosságát hangoztatják, miközben javítani szeretnének a Viktor Juscsenko távozó elnök alatt megromlott orosz-ukrán viszonyon.     Timosenko mindazonáltal az EU lelkesebb hívének tűnik, ambiciózus célként tűzte ki, hogy öt év alatt Kijevet bevezesse az unióba, és gyakran hivatkozik az európai normákra.     Janukovics – mind mondta – újra akarja tárgyalni az Oroszországgal kötött gázszállítási egyezményt, amely piaci szinten rögzítette az idei évre érvényes földgázárakat, de kiegyensúlyozhatja azt egy gázipari konzorcium ötletével, amelynek keretében Oroszország részt venne az ukrajnai gázszállító rendszer irányításában.  A krími Szevasztopolban kétoldalú szerződés alapján 2017-ig állomásozó orosz fekete-tengeri flotta kérdésével kapcsolatban Janukovics közölte: találnak mindkét fél érdekeinek megfelelő megoldást.  A grúziai szakadár területekkel – Dél-Oszétiával és Abháziával – kapcsolatban a Janukovics vezette Régiók Pártja szorgalmazza, hogy Oroszországhoz hasonlóan ismerjék el őket független államoknak. Timosenko kijelentette: tiszteletben kell tartani Grúzia területi épségét, jelezve, hogy elismerésük nincs napirenden. A flottával kapcsolatban megjegyezte, hogy az alkotmány tiltja külföldi támaszpontok működését Ukrajna területén.   

NEMZETKÖZI VALUTAALAP
Az új elnöknek újra kell kezdenie a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amely 16,4 milliárd dolláros készenléti hitelt nyújtott a mély recesszióba süllyedt országnak, de a megszegett ígéretek miatt felfügesztette a hitelprogramot.    Elemzők szerint az, hogy az IMF milyen gyorsan újítja fel az Ukrajna számára létfontosságú hitelezést, nem igazán a két politikus álláspontjától függ, hanem attól, hogy kiírják-e az előre hozott parlamenti választásokat, ami késleltetné az új kormány megalakulását.  Mindkét jelölt elrendelhet előre hozott választást, hogy megerősítse a hatalmát, bár a várakozások szerint erre inkább Janukovics hajlandó.  Janukovics támogatja a bérek emelését, amelyről a parlament az év végén döntött, s ami kiváltotta az IMF-hitelrészlet befagyasztását, miután a béremelések gyorsítanák a költségvetési deficit növekedését.   Timosenko megígérte, hogy betartja az IMF-fel kötött megállapodásban vállaltakat: ellenezte a béremeléseket, de szerinte meg kell találnia a módot az intézkedés visszavonására. A fogyasztói gázárak emelésére vonatkozó igen népszerűtlen ígéretét sem valósította meg egyelőre.

VALUTA

Timosenko számos alkalommal támadta a jegybankot, azzal vádolva, hogy megkönnyíti a hrivnyával kapcsolatos spekulációkat, és lemondásra szólította fel Volodimir Sztelmah jegybankelnököt. Az elnök által kinevezett Sztelmah, aki fölötte van a 60 éves korhatárnak, várhatóan távozni fog.  Elemzők szerint egy Timosenko által kinevezett jegybankelnökre nyomás nehezedik majd az elnök részéről, hogy piaci beavatkozásokkal erősítse meg a hrivnyát. Janukovics győzelme esetén a jegybankelnök – az elnök mögött álló, exportérdekelt gazdag nagyvállalkozók érdekeinek megfelelően - a jelenlegi alacsony szinten hagyja majd a nemzeti valutát. A hrivnya értéke 2008 óta a dollárhoz viszonyítva a felére esett vissza.

ADÓPOLITIKA
Timosenko és Janukovics egyaránt adócsökkentést és minimálbéremelést ígért.    Janukovics az áfát akarja csökkenteni 17 százalékra 2011-ig a jelenlegi 20 százalékról, és a vállalkozások adóját 19 százalékra a jelenlegi 25 százalékról. Azt akarja, hogy a jelzáloghitelek kamata ne legyen 7 százaléknál magasabb.      Timosenko egyharmadára csökkentené az adónemek számát és egyszerűsítené az adórendszert. Csökkenteni akarja az áfát és adókedvezményeket akar bevezetni az elmaradottabb régiókban, illetve az új technológiákat importálók részére.

ENERGIABIZTONSÁG
Mind Janukovics, mind Timosenko azt a véleményt osztja, hogy Ukrajna, ahol a világ legsúlyosabb atomerőmű-balesete történt 1986-ban Csernobilban, további atomerőművek építésével növelheti energiaellátásának biztonságát.  Timosenko fel akarja gyorsítani a fekete-tengeri kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárását és kitermelését, míg Janukovics a kulcsfontosságúnak számító ágazat, az acélipar fejlesztése éredekében a szénipart korszerűsítené.