A válságról tárgyal az eurózóna vezetője és az olasz pénzügyminiszter

A megbeszélés  után szűkszavúan nyilatkoztak, pusztán homályos utalást tettek arra, hogy tovább törik még a fejüket.
A találkozó időszerűségét az adta, hogy az euróövezet 17 országa által alig két héttel korábban meghozott intézkedések ellenére Olaszország és Spanyolország hitelköltségei az egekbe emelkedtek. Ez egy görög típusú válsággal fenyegeti az eurózóna harmadik és negyedik legnagyobb gazdaságát.
A piaci reakciók nyaralása elhalasztására kényszerítették José Luis Zapaterót, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök pedig a parlamentben mond beszédet az ország helyzetének stabilizálása érdekében.
Eközben az Európai Bizottság szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján egy szóvivő ismételten hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs szó egy - a göröghöz, portugálhoz vagy írhez hasonló - olasz mentőcsomagról. "Biztosak vagyunk benne, hogy az európai kormányok - köztük a spanyol és az olasz - betartják a korábbi megegyezéskor tett ígéretüket, így nincs okunk aggodalomra" - mutatott rá.
A szóvivő elmondta, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedden  tájékoztatást kapott José Luis Zapatero spanyol kormányfőtől telefonon a kényes gazdasági helyzetre adandó tervezett válaszlépésekről.
Herman Van Rompuy, az EU Tanácsának elnöke és a július 21-ei második görög mentőcsomag "atyja" kedden megrökönyödésének adott hangot az olasz és spanyol államkötvények, illetve részvények lejtmenetét látva. Rompuy furcsállta a piacok borús reakcióját, hiszen szerinte minden makrogazdasági alapvetés az ellenkező irányba mutat.
"A számos próbálkozás ellenére az európai kormányok még mindig nem tettek eléggé kedvére a kételkedő kötvénypiacnak, és úgy tűnik, hogy az adósságválságnak még koránt sincs vége" - vélte Juliet Tennant, a dublini Goodbody Stockbrokers közgazdásza. Hasonlóan látja a helyzetet Pierpaolo Benigno olasz közgazdászprofesszor is, aki szerint "minden eshetőségre, köztük a legdrámaibbra is, fel kell készülni".