A török népszavazás érvénytelenítését kérte egy ellenzéki vezető

"Csak egyetlen lehetséges döntés van, hogy a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) nyilvánítsa érvénytelennek a szavazást" - közölte hétfőn Bülent Tezcan, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) alelnöke a Dogan török hírügynökség jelentése szerint.         

Tezcan elmondta, az ország számos régiójából kaptak olyan panaszokat, hogy sokan nem tudtak élni szavazati jogukkal, mások nem tudtak titkosan szavazni és egyes helyeken a voksokat is titokban számolták össze. 

Az alelnök törvényellenesnek nevezte az YSK döntését, amelynek értelmében érvényesek a lepecsételetlen szavazócédulák is.

"Jelenleg nem tudjuk megmondani, hány ilyen szavazat van és hányat pecsételtek le később. Ezért csak egyetlen döntés lehetséges, amely véget vet a vitának a szavazás legitimitásáról, és megoldja az emberek jogos aggodalmát: az YSK-nak érvénytelenítenie kell a voksolást" - mondta sajtótájékoztatóján a politikus.

Hangoztatta, hogy pártja panaszt fog benyújtani a települési választási hatóságoknál és a választási tanácsnál, és szükség esetén a török alkotmánybírósághoz és Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

Sadi Güven, az YSK elnöke hétfői sajtótájékoztatóján közölte, hogy érvényesek voltak a szavazóknak átnyújtott szavazócédulák és borítékok. Hozzátette: a testületnek az utolsó pillanatban meghozott döntése, hogy a lepecsételetlen szavazólapok is érvényesek, nem példa nélküli és a kormány korábban engedélyezett egy ilyen lépést.

Güven hangsúlyozta, hogy a döntést még azelőtt hozták meg, hogy a szavazatok beérkeztek volna a rendszerbe, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és az ellenzék képviselői szinte valamennyi szavazóhelyiségben ott voltak és aláírták a jegyzőkönyveket.

A 18 pontból álló alkotmánymódosítás révén - amelyről a népszavazás is szólt - Törökországban megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át.         

A nem hivatalos eredmények szerint a törökök többsége csekély többséggel ugyan, de támogatta az elnök hatalmát erősítő alkotmányreformot.