A szlovák nyelvtörvényről is tárgyalt Budapesten az Európai Parlament elnöke

Jerzy Buzek közölte, a szlovák kormányzat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jövőben megváltoztassák a nyelvtörvény szövegét.

A találkozókon egyebek mellett szóba került a szlovák nyelvtörvény ügye, az energiapolitika területén kialakítandó közép-európai együttműködés, a koppenhágai klímakonferencia, és Magyarország gazdasági és költségvetési helyzete.

Jerzy Buzek pénteken először Sólyom Lászlóval folytatott megbeszélést a Sándor-palotában.

Sólyom László a találkozót követő sajtótájékoztatón üdvözölte, hogy az EP és Jerzy Buzek is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az államfő szerint legalább azt el kellene érni, hogy a tavaszi szlovákiai választásokig ne alkalmazzák az anyanyelv használatának büntetésére vonatkozó rendelkezést.

Sólyom László egyetértett Jerzy Buzekkel abban, hogy a problémát tárgyalással, lépésről lépésre haladva kell megoldani. Leszögezte, hogy Magyarországnak soha nem volt érdeke, hogy feszültségben éljen valamelyik szomszédjával. Reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi közösség és EU fellépése nyomán pozitív elmozdulás történik ezen a területen és sikerül megoldani a konfliktust.

Jerzy Buzek kijelentette, az emberi jogok és a kisebbségi jogok fontosak az Európai Parlament számára. Hozzátette, tíz nappal ezelőtt Szlovákiában úgy tájékoztatták: lehetőség és erős szándék van arra, hogy az országon belül oldják meg a nyelvtörvény kérdését. Mint mondta ebben az ügyben a szlovák kormány és a magyar kisebbség képviselői is erős szándékukról adtak számot.

Az EP elnökének véleménye szerint folyamatos párbeszédre van szükség a szlovák kormány és a kisebbségek képviselői között. Megjegyezte, hogy az EBESZ és az EP állandó segítségére is szükség van. Ezt a segítséget a két szervezet felajánlotta és ezt az érintettek el is fogadták.

Sarkalatosnak nevezte, hogy hogyan hajtják majd végre ezt a törvényt, a büntetési rendszert ugyanis a közeljövőben vezetik majd be a hatóságok.

Jerzy Buzek közölte: a szlovák hatóságok nem zárkóznak el attól, hogy miután megpróbálják végrehajtani a törvényt, bizonyos idő elteltével változtassanak annak szövegén. Megjegyezte, hogy ebben a kérdésben optimistább, mint a koppenhágai konferencia ügyében.

Véleménye szerint a közös energiapolitika esetében nagy feladat vár az EP-re, mert mindenképpen ki kell dolgozni egy működőképes politika kidolgozását. Hozzátette, hogy az EU sem a széndioxid-kibocsátás csökkentésében sem a megújuló energiák arányának bevezetését tekintve nem vállalta túl magát és ezeket a vállalásokat mindenképpen ki kellene kényszeríteni.

Az EU új működési módjáról úgy vélekedett, hogy a parlament szerepe örvendetesen megnövekedett. Kifejezte reményét, hogy az Európai Unió intézményesíteni fog egy emberijogi biztost, akinek feladata lesz többek között a kisebbségek védelme is.

Az EP elnöke a koppenhágai klímakonferencia kapcsán megjegyezte, nagyon fontos lenne megállapodást elérni. Hozzátette, hogy nem túlságosan optimista, de most ebben a kérdésben nem is könnyű annak lenni.

Az energiapolitikával összefüggésben azt mondta, felvetődött, hogy egy európai energiaközösség jöjjön létre.

Jerzy Buzek részvétét fejezte ki a pécsi lövöldözés áldozatainak és családtagjainak.

Bajnai Gordon Jerzy Buzekkel folytatott megbeszélése után újságíróknak azt mondta: Magyarország szempontjából nagyra értékeli azt az elvi, erkölcsi támogatást, amelyet Jerzy Buzek adott a magyar kisebbség szlovákiai nyelvhasználata kapcsán nyáron fellángolt vitában.

A kormányfő szólt arról is, szimbolikus dolognak tartja, hogy az EP elnöke lengyel, mivel Lengyelország egyike azoknak az országoknak, amelyek Magyarországgal egy időben csatlakoztak az unióhoz. Ráadásul a politikus fontos posztot tölt be, Lengyelország Magyarország egyik legfőbb szövetségese, és a két állam kapcsolati nagyon jók.

Az EP elnöke és Bajnai Gordon mezőgazdasági kérdésekről és Schengenről is szót váltottak.

Balázs Péter külügyminiszter és Jerzy Buzek elsősorban külpolitikai témájú kérdésekről beszéltek, így az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről, a magyar-szlovák viszonyról, a tervezett Duna-stratégiáról és Magyarország Nyugat-Balkánnal kapcsolatos törekvéseiről.

A külügyminiszter üdvözölte, hogy sikerült kiválasztani az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, Catherine Ashtont. Balázs Péter reményét fejezte ki, hogy ez az állandó pozíció nem fogja lényegesen csökkenteni az EU elnökségét adó ország külügyminiszterének szerepét, habár meglátása szerint ebben az esetben egy új munkamegosztást kell kialakítani.

Jerzy Buzek miután Katona Bélával tárgyalt a nyelvtörvény ügyéről szólva, elmondta: szerinte a sikeres megoldásnak három feltétele van: egyrészt, legyen állandó párbeszéd  a szlovák kormány és a magyar kisebbség között, másrészt, kapjanak folyamatosan segítséget a nemzetközi közösségtől az EBESZ-en és az Európa Tanácson keresztül, illetve megfelelő jó szándékkal alkalmazzák a meglévő törvényt.

A magyar házelnök közölte, a kisebbségi jogok, a szlovákiai nyelvtörvény mellett az ukrán oktatási törvény miatt kialakult helyzetről is tárgyaltak. Mint mondta, az EP-elnök megígérte, hogy figyelemmel kíséri a szlovák nyelvtörvény alakulását, nem csak a végrehajtási utasítást, hanem a nyelvtörvény esetleges módosításának ügyét is.

A lengyel politikus Katona Béla házelnök meghívásának eleget téve tartózkodik Magyarországon.