A szíriai patthelyzet feloldásáról tanácskoznak az uniós külügyminiszterek

 

A legégetőbb kérdés, amit el kell dönteniük, az, hogy mi legyen a Szíriával szemben érvényesített, de március elsejével lejáró uniós szankciók - azon belül a fegyverszállítási embargó - jövője.     Diplomáciai források szerint az előzetes egyeztetések során a britek, franciák, illetve olaszok amellett voltak, hogy a szankciókat oldják fel, mert a jelenlegi helyzetben a nyugati országok megkötik saját kezüket, nem tudják segíteni a Bassár el-Aszad szíriai elnök állig felfegyverzett rezsimje ellen harcolókat. Mások - főképpen a skandináv EU-országok - ugyanakkor a fegyverembargó három hónappal való meghosszabbítását javasolták, egyebek közt arra figyelemmel, hogy Lahdar Brahimi, az ENSZ és az Arab Liga Szíria-ügyi különmegbízottja tárgyalásokat szorgalmaz a szíriai ellenzék és a damaszkuszi rezsim "elfogadható személyi összetételű" küldöttsége között.     E kitétel alatt azt kell érteni, hogy közvetlenül Aszaddal nem hajlandó tárgyalni az ellenzék, de olyan damaszkuszi vezetővel esetleg igen, akinek a személyéhez közvetlenül nem kötődnek elnyomó intézkedések. Ahmed Moáz el-Hatíb, a szíriai ellenzéki koalíció vezetője korábban felvetette a tárgyalások lehetőségét Faruk as-Saraa szíriai alelnökkel. Brahimi most vasárnap úgy vélekedett, hogy a tárgyalások folyhatnának valamilyen ENSZ-létesítmény területén.     A február 7-8-án tartott EU-csúcstalálkozó záródokumentumainak egyike emlékeztetett arra, hogy a tagországok külügyminisztereinek "minden lehetséges opciót" meg kell vizsgálniuk egyfelől a szíriai ellenzék megsegítése, másfelől a polgári személyek hatékonyabb megvédése érdekében.     Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) összesítése szerint eddig 780 ezer szíriai menekült érkezett a szomszédos Jordániába, Irakba, Libanonba és Törökországba, valamint Egyiptomba és Észak-Afrikába. A világszervezet humanitárius ügyeket összehangoló hivatala (OCHA) ugyanakkor kétmillióra teszi azon szíriaiak számát, akik az országon belül voltak kénytelenek elhagyni otthonukat.     Az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli ülésén - amelyen Magyarországot Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára képviseli - Szíria mellett szó esik egyebek közt Maliról, az izraeli-palesztin konfliktus állásáról, Irakról, a keleti partnerségről, illetve Észak-Koreáról is.     Ami ez utóbbi témát illeti, a miniszterek minden bizonnyal kemény hangon elítélik majd a phenjani rezsim által végrehajtott újabb atomrobbantást. Maliban az EU arra vállalkozott, hogy kiképzést nyújt a fanatikus iszlámista lázadók ellen küzdő kormányerőknek.     A brüsszeli tanácskozáson a bolgár külügyminiszter ismerteti azokat az értesüléseket, amelyek azt támasztják alá, hogy a Hezbollah radikális iszlámista szervezetnek köze volt a tavaly Burgaszban elkövetett - a merénylő mellett öt izraeli állampolgár és egy bolgár buszvezető halálát okozó - öngyilkos merénylethez. Az Egyesült Államok és Izrael arra akarja rávenni az EU-t, hogy az vegye fel a Hezbollahot a terrorista szervezetek listájára.