A szélsőjobboldal elleni tüntetéssé vált a drezdai megemlékezés

Az áldozatokról való békés megemlékezés egyben a szélsőjobboldal elleni megmozdulássá vált. A rendőrség délután arra szólította fel a szélsőjobboldali "gyászmenetet" szervező Német Nemzeti-demokrata Pártot (NPD), hogy mondjon le a megmozdulásról, mert nem tudja szavatolni a résztvevők biztonságát.
Értesülések szerint a tüntetők a rendőrökre is rátámadtak, akik védekezésül vízágyúkat és könnygázt vetettek be. Sérülésekről, illetve őrizetbe vételekről egyelőre nem érkezett
A tartományi parlamentbe bejutott NPD háborús bűncselekménynek tartja a támadást, s egyfajta "holokausztról" beszél. A szombati "gyászmenetre" a párthoz közel álló keletnémet fiatal bajtársi szövetség elnevezésű szervezett szólított fel, arra külföldről is szélsőjobboldali résztvevőket hívott meg, de helyszíni beszámolók szerint a várt mintegy 8000 főnél jóval kevesebben érkeztek.
Balos, úgynevezett autonóm csoportok közben -  jelszavaik szerint "nácimentes Drezdát" követelve -  ellentüntetést  tartottak a szélsőjobboldali megmozdulás ellen, és ülőblokádokkal igyekeztek megakadályozni, hogy annak résztvevői bejussanak a városközpontba. Az összetűzés ennek nyomán tört ki, és a tüntetők a kivezényelt rendőröket sem kímélték.
A drezdai polgármester, Helma Orosz által vezetett békés megemlékezésen a különböző pártok, az egyházak és más demokratikus szervezetek több ezer képviselője vett részt. A jelenlévők nem csupán a 65 évvel ezelőtti bombázások áldozataira emlékeztek, hanem élőláncot alkotva tiltakoztak a szélsőjobboldal ellen is.
Az emlékezés és a tiltakozás jelképeként selyemből készült fehér rózsát tűztek kabátjukra, hangsúlyozva: elítélik, hogy az évfordulót szélsőjobboldali erők demokráciaellenes és embertelen ideológiák, illetve cselekedetek népszerűsítésére használják fel. A Fehér Rózsa a náci időkben egy müncheni ellenálló csoport neve volt, és egyben a háború, a fajüldözés, valamint az erőszak elutasításának szimbólumává vált.
1945. február 13-ról 14-re virradó éjszaka a szövetségesek három hullámban végrehajtott légitámadása romba döntötte Drezdát. A 772 brit és 311 amerikai repülőgép több mint hétezer tonna bombát dobott a városra, amelynek belső, mintegy 12 négyzetkilométernyi területe teljesen elpusztult. Mivel a támadás idején a városban nagyszámú menekült is tartózkodott Németország keleti részéből, a halottak számát nem tudták pontosan megállapítani.
Ez a szám máig is vitatott, hivatalosan 25 ezerre teszik. Az NPD ugyanakkor azt  állítja, hogy a légitámadások több mint 250 ezer áldozatot követeltek.