A sajtószabadságért tüntettek civilek Budapesten

A közlés szabadságát és a jogállamiságot veszélyezteti az új médiatörvény - hangsúlyozták a tüntetés szónokai. Az öt tüntető által részenként felolvasott szöveg szerint a médiaszabályozás centralizál, cenzúrát hoz és a kádári időket idézi.
A médiatörvény erőteljesen korlátozza a sajtó szabadságát, ezzel csorbul a szabad véleményformálás joga. "Mi, diákok, és felelős állampolgárok felháborodva és értetlenül fogadjuk, hogy az új médiatörvény elfogadásával tovább sérül a jogállamiság eszménye, és folytatódik a jogállami keretrendszer lebontása". A szervezők kifogásolták, hogy a joganyag az "öncélú sajtószabadság" helyett úgy vezeti be a "közösség-elvű értékrendet" a magyar médiában, hogy nem tisztázza, mit ért az új fogalom alatt. 
Mint mondták, elfogadhatatlan, hogy "korlátlan jogkörrel" ruházná fel a tervezet a médiahatóságot, és hogy egyazon törvény rendelkezései vonatkoznának az online, az elektronikus és a nyomtatott sajtóra. Mint mondták, a médiahatóság, amely egy "abszurd és antidemokratikus képződmény" a közerkölcsre hivatkozva hozhat döntéseket, és elhallgattathatja majd akármelyik médiumot.
Mint mondták: 20 évvel a rendszerváltás után ez a szabályozás ellene megy a demokratikus folyamatoknak. A felszólalók kijelentették: hiteltelen közmédiumokhoz vezet, ha lojalitást kérnek az újságíróktól. Kifogásolták a Szalai Annamária által tett kijelentést, miszerint a sajtó- és véleményszabadság a közösség integritását szolgálja. A jelenlegi felügyeleti rendszerrel és a szabályozási környezettel nem nyerne az ország felvételt az Európai Unióba - tették hozzá.
A szónokok követelték a média függetlenségének megőrzését, valamint hogy a politikai felügyelet a médiafelügyeletben "a korábbinál kisebb legyen."
A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam! - ismételték többször a beszéd végén.
A demonstráció szervezői a tüntetésen is kérték, hogy politikusok ne jelenjenek meg az eseményen, mert csak így őrizhető meg a megmozdulás függetlensége. A megmozduláson többen fehér táblát emeltek a magasba, utalva arra, hogy egyes újságok üres címlappal tiltakoztak a törvényjavaslat ellen.
Szépe András, a tüntetés egyik szervezője az MTI kérdésére azt mondta: ma még nem elég erős a civil társadalom ahhoz, hogy egy civil rendezvény "megengedhesse magának azt a terhet", hogy politikusok is eljöhessenek. Kifejtette: a törvény nem betartható, és a bizonytalanság fenntartása az egyik eredménye. Szerinte a szerkesztőségek a több milliós bírságok kilátásba helyezése miatt "belső cenzúrát" fognak alkalmazni.
A Fidesz által öt részben, egyéni képviselői indítványok formájában a parlamentnek benyújtott médiacsomag utolsó, a tömegkommunikációról és a médiaszolgáltatásokról szóló részéről hétfői ülésnapján szavaz a parlament.