A romániai sajtó a verespataki aranybányáról

Az újság szerdai számában kommentárt közöl azzal a címmel, hogy Traian Basescut elkapta az aranyláz. A román államfő ugyanis az elmúlt hetekben többször is a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása mellett foglalt állást.

Ion M. Ionita, az Adevarul főszerkesztő-helyettese úgy véli, hogy Románia gazdasága számára nem a verespataki arany jelenti a megoldást, amellyel 200 tonnára lehetne növelni az ország aranytartalékát. A szerző szerint az arany önmagában nem old meg semmit, Románia ugyanolyan korrupt, rosszul igazgatott állam maradna, és a gazdaság sem lehetne versenyképesebb az arany révén. Példaként említi, hogy a Spanyolország is csak ideiglenesen vált nagyhatalommá az aranytartalékoknak köszönhetően. A szerző szerint az aranyban gazdag afrikai államokat sem segíti önmagában az arany.

Felidézi, hogy az elmúlt húsz évben a román állam által megkötött szerződések nem voltak előnyösek, így ezentúl sincs semmi garancia arra, hogy ez változni fog. A szerző szerint Románia "aranya" az emberek "eszében és karjában" van, az országnak ezt a tartalékot kell kiaknáznia - olvasható az Adevarulban.

Az Evenimentul Zilei című napilap azt fejtegeti, hogy Románia milyen valós nyereségre számíthat az aranybányászatból. A verespataki projekt kapcsán felvet néhány szempontot. Úgy véli, hogy a román állam 19 százalékos részesedése a beruházásból önmagában se nem sok, se nem kevés, ezt csak úgy lehet megállapítani, ha van viszonyítási alap.

A nagyobb részesedés ugyanis azt is jelentheti, hogy maga az állam nagyobb részt vállal a beruházás esetleges veszteségeiből is. Ezért Romániának azt kell eldöntenie, hogy kapzsi akar-e lenni, és vállalja a nagyobb kockázatot, vagy kisebb kockázat mellett beéri kevesebb nyereséggel.

Egy másik fontos szempont - írja a lap - az állam részvényesi és kontrollszerepe között felmerülő esetleges érdekellentét, hiszen egyrészt az államnak kell ellenőriznie, hogy a beruházás a környezetvédelmi előírások szigorú betartásával zajlik-e. Másrészt környezetszennyezés esetén részvényesként magának az államnak is vállalnia kell a szennyezés nyomán keletkezett károk helyreállítási költségeit. Így felmerülhet, hogy az állam mennyire legyen szigorú az ellenőrzésben, ha ő maga is részvényes.   

A lap szerint a román állam nem csak a vállalatban való részesedés révén nyerhet a beruházásból, ez csak az egyik eszköze a haszonszerzésnek. Az állam ugyanis a beruházás nyomán közvetlenül 1,8 milliárd dollárra számíthat, emellett a beruházás nyomán fellendülő adóköteles gazdasági tevékenység nyomán újabb 2,4 milliárd dollár folyhat be a román államkasszába. A lap James Otto bányászati gazdasági szakértőt idézi, aki szerint Románia nemcsak a beruházás nyomán közvetlen adózásból származó 2,2 milliárd dollárt nyerhet, hanem a projekthez kapcsolódó közvetett adók révén ez a haszon a 8,8 milliárd dollárt is elérheti - írja az Evenimentul Zilei.

Az Új Magyar Szó című napilap szerint a romániai magyaroknak nem kell bedőlniük annak az "olcsó népi dumának", hogy megmérgezzük Magyarországot, ugyanis "van ott méreg bőven, még mi is kapunk belőle".