A robbanómotoros autók gyártásának betiltását tervezi Kína

Hszin Kuo-pin ipari és információtechnológiai miniszterhelyettes a hét végén egy autóipari tanácskozáson jelentette be, hogy megkezdték a felméréséket, és az érintett hivatalokkal együttműködve határozzák meg a benzin és dízel üzemű új autók gyártásának és értékesítésének kivezetését meghatározó menetrendet.

A miniszterhelyettes nem nevezett meg pontos dátumot, csak annyit mondott, hogy "a közeli jövőben életbe lépő intézkedések bizonyosan mély változásokat eredményeznek az ágazat fejlődésében".

Kína ezzel a döntéssel csatlakozott olyan országokhoz, mint például Nagy-Britannia és Franciaország, amelyek ugyancsak megtiltják a hagyományos üzemanyaggal működő járművek gyártását és eladását, hogy ezáltal is csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását és a légszennyezettséget. A két európai ország céldátuma 2040. 

Kína a világ legnagyobb autópiaca. A pekingi kormány erősen támogatja az elektromos és hibrid autók (new energy vehicles, NEV) gyártását és értékesítését, mint a környezeti terhelés enyhítésének egyik lehetőségét. 

Tavaly 28 millió új autót adtak el Kínában, 14 százalékkal többet mint az előző évben. Ezen belül az "új energia járművek" száma 507 ezer volt, 53 százalékkal nőtt éves szinten. A tisztán elektromos meghajtású autók száma 65,1 százalékkal 409 ezerre emelkedett. A kormány azt tervezi, hogy 2020-ig több mint 12 ezer töltőállomást építenek, hogy ki tudják szolgálni az elektromos és hibrid hajtású gépkocsik akkorra már nagyjából ötmilliós állományának az energiaigényét. 

Csong Si, egy ágazati elemző elképzelhetőnek nevezte, hogy Kína céldátuma korábbi lesz 2040-nél, mivel egy olyan országban könnyebb változásokat elérni, ahol az autóhasználat viszonylag rövid múltra tekinthet vissza. Ha 2040-nél későbbi időpontot választanának, azzal Kína azt kockáztatná, hogy lemarad a zöld fordulatban, ezt pedig a kormány el akarja kerülni. 

Csiu Kaj-csün, egy másik elemző viszont úgy gondolja, hogy a hatalmas járműállomány miatt Kínának több időre lesz szüksége az átálláshoz. Elképzelhetőnek tartja, hogy különböző sebességű lesz a változtatás. A nagyvárosokban, például Pekingben és Sanghajban legkorábban 2030-ban, a fejletlenebb régiókban viszont később kellene megkezdeni az átállást. 

Kína azt vállalta, hogy az egységnyi GDP-re jutó szén-dioxid-kibocsátás 2005-ben mért szintjét 60-65 százalékkal csökkenti 2030-ra, és a nem fosszilis eredetű energia teljes fogyasztáson belüli arányát 20 százalékra növeli.