A polgár szemében az EP tekintélye a legnagyobb

Ötven év alatt a 142 kinevezett tagból álló, négy munkanyelvet használó közgyűlésből közvetlenül választott, 23 nyelvű, széles körű jogalkotói, költségvetési és ellenőrzési jogkörökkel bíró Európai Parlament lett. A Lisszaboni Szerződés ratifikálása (aminek legkésőbb ez év végéig minden tagországban meg kellene történnie) és a 2009 júniusában esedékes EP-választások után 751 képviselőből álló, még erősebb jogosítványokkal rendelkező parlament ül majd össze.

Keveset tudnak róla

A kerek évfordulóhoz időzítve tették közzé a múlt héten az Eurobarometer legfrissebb felmérését az EP-ről. Az eredmény legfontosabb tanulsága: bár az európaiak többsége nem rendelkezik elég információval az Európai Parlament működéséről, viszont az unión belül az EP-nek tulajdonítják a legnagyobb döntéshozatali jogkört. Érdekes az is, hogy a válaszadók szerint mivel kellene az EP-nek hangsúlyosan foglalkoznia: a terrorizmus elleni küzdelemmel, az éghajlatváltozással, a fogyasztóvédelemmel és a közegészségüggyel.

Meg kell jegyezni: a felmérést még tavaly ősszel végezték. A közvélemény-kutatás során az EU mind a 27 tagállamában hozzávetőleg ezer embert kérdeztek meg személyesen (összesen 26 768 interjú) az Európai Parlamentről alkotott véleményükről és elvárásaikról. Nézzük a részleteket.

Pozitív vagy semleges

A válaszadók többsége (43%) úgy véli: az EU-n belül az EP-nek van a legnagyobb döntési jogköre, az EB 14 és a Tanács 10%-ával szemben. A megkérdezettek 39%-ának szemében pozitív az intézmény megítélése, 41%-ának pedig semleges a viszonya. Az EP megítélése Romániában (63%), Szlovéniában (62%), Írországban (57%), Litvániában (56%) és Bulgáriában (55%) a legpozitívabb, az Egyesült Királyságban (35%), Ausztriában (31%), Svédországban (24%), Finnországban (23%) és Hollandiában (19%) a legnegatívabb. Szlovákia e szempontból a középmezőnyben helyezkedik el.

Tisztelt ismeretlen

A megkérdezettek többsége az EP-t általában demokratikus intézménynek tartja (69%), azonban sajnálják, hogy nem eléggé ismert (55%). Négy európai közül közel három (73%) úgy véli: általában rosszul vagy nagyon rosszul tájékozott az EP tevékenységét illetően. Ez az arány az unió alapító tagállamaiban sem magasabb. Az európai polgárok háromnegyede (75%) nem tudja, mikor kerül sor a következő európai parlamenti választásokra. A megkérdezetteknek csak 10%-a válaszolta, hogy 2009-ben és csak 2%-uk, hogy 2009 júniusában.

A polgár prioritásai

Két válaszadó közül több mint egy úgy vélte: az EP meghatározó szerepet játszott a következő területeken: roaming-tarifák csökkentése (55%), légitársaságok feketelistája (65%), REACH (70%), fürdővizek tisztaságának védelme (58%). Az EP jövőbeni prioritásairól szólva, a válaszadók úgy vélték, a parlamentnek a következő területekkel kellene hangsúlyosan foglalkoznia: a terrorizmus elleni küzdelem és az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása (44%), az éghajlatváltozás elleni küzdelem (40%), a fogyasztóvédelem és a közegészségügy (39%). A válaszadók által meghatározott három érték, amelyeket szerintük az EP-nek leginkább védenie kellene a következők voltak: az emberi jogok védelme a világban (58%), a nemek közti egyenlőség (41%), valamint az EU tagállamai közötti szolidaritás (36%). (eps, ú)