Stockholm. Az apartheid rendszer egykori tisztjei egy dél-afrikai ügynököt vádolnak Olof Palme egykori svéd kormányfő 1986-ban történt meggyilkolásával. A tisztek azt állítják, hogy bizonyítékuk van a volt dél-afrikai elnök, Peter Botha környezetének érintettségére.
A Palme-gyilkosság újabb részletei
Stockholm. Az apartheid rendszer egykori tisztjei egy dél-afrikai ügynököt vádolnak Olof Palme egykori svéd kormányfő 1986-ban történt meggyilkolásával. A tisztek azt állítják, hogy bizonyítékuk van a volt dél-afrikai elnök, Peter Botha környezetének érintettségére. A Dagens Nyheter című svéd újság szerint a legmagasabb szintről, Peter Botha elnök nemzetbiztonsági tanácsadójától érkezett annak az 1985. november 20-i keltezésű katonai dokumentumnak az eredetije, amelynek a fénymásolatát látta a lap, és amely annak idején megadta a zöld jelzést a Slingshot (Csúzli) fedőnevű művelethez. Ezt a fedőnevet adták Olof Palme 1986-ban tervezett meggyilkolásának. Az említett dokumentum egy levél, amelyet Craig Williamsonnak, az apartheid rendszer titkosrendőrsége műveleti igazgatójának címeztek. Williamson neve már felmerült a Palme-gyilkosság ügyében folytatott nyomozás során. A levél tanúsága szerint a szociáldemokrata kormányfőt egy Skandináviában tartott fajüldözés elleni konferencián kellett volna lelőni – amelyre vendégként hivatalos volt Oliver Tambo, az ANC vezetője – valószínűleg 1986. február 21-23. között Stockholmban. Vagyis egy héttel az előtt az időpont előtt, amikor Palmét valóban meggyilkolták a svéd főváros szívében. A dél-afrikai nyomot korábban is emlegették az üggyel kapcsolatban, mivel Palme határozottan fellépett a fajüldöző rendszerrel szemben és nyíltan támogatta az akkor börtönben lévő Nelson Mandela vezette ANC-t.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.