Berlin meg akarja mutatni Európának és a világnak, hogy az energiaátállás jó ötlet. Úgy tűnik, bármi áron. A gyakorlatban kezd kiderülni, hogy még egy ilyen erős gazdasággal rendelkező ország sincs felkészülve a villamosenergia-igény hatalmas növekedésére. Oranienburg városa máris olyan helyzetbe került, hogy a háztartások és a vállalkozások ellátása veszélybe került, szükségállapotot kellett hirdetni.
A németek már most is ráfizetnek a zöld-politikájukra
Tompa fejlődés
„Kimerítettük az ellátási lehetőségeinket” – mondta Peter Grabowsky, a város önkormányzati szolgáltatásokért felelős főigazgatója. Mint a Focus című német hetilap beszámolt róla, ez azt jelenti, hogy leáll minden új ház villamos bekötése, nem lehet több hőszivattyút telepíteni, és nem lehet bővíteni az elektromos járművek töltőinfrastruktúráját.
Oranienburgban megvolt a gazdasági növekedés lehetősége. Az elmúlt években mintegy tízezer lakos költözött oda a közeli Berlinből. A területet a vállalkozók is keresték. Az alacsonyabb bérleti díjak és a főváros jó megközelíthetősége vonzotta őket.
Örömtelen vízió
Oranienburgban megtörtént az, ami nagy valószínűséggel más városokkal is megtörténhet. Az energetikai átállásra való megfelelő felkészülés nélkül nem lesznek képesek kielégíteni a keresletet. Ezt még Alexander Laesicke polgármester is kénytelen volt elismerni. Az ő szavai szerint legalább négy évbe telik, amíg egy újabb villamosenergia-alállomást építenek, hogy megoldják a válságot. A jelenlegi helyzetért az elektromos autók magán töltőállomásait és a hőszivattyúk óriási növekedését tette felelőssé. Ugyanakkor kritika érte a Robert Habeck vezette német gazdasági minisztérium megközelítését is, amely túlzott vehemenciával kezdte el a zöld törvények betartatását.
Az árak emelkedni fognak
Kay Scheller rámutatott, hogy Berlin nem számolt. Figyelmeztetett, hogy középtávon veszélybe kerülhet Németország áramellátása, hozzátéve, hogy a kormány jelenleg nem tudja átfogóan felmérni a „zöld” átalakításnak a tájra, a természetre és a környezetre gyakorolt hatását. A hőszivattyúk és az elektromobilitás számának növelése növelni fogja a keresletet és ezáltal a szükséges költségeket, ami végül a vállalkozások és a hétköznapi fogyasztók végső áraiban fog megmutatkozni.
Eközben a McKinsey tanácsadó cég már tavaly figyelmeztetett arra, hogy az áramkimaradások küszöbön állnak. Elemzése szerint 2025-re az országnak jelentős gondjai lehetnek a fogyasztás fedezésével az egész területén. Az elemzés kimutatta, hogy az energiaátállást nem lehet majd csak megújuló energiaforrásokkal végrehajtani, és ha a kormány folytatja a jelenlegi megközelítést, akkor Németországnak áramimportra kell támaszkodnia, továbbra is szénerőműveket kell üzemeltetnie, és fokozatosan szabályoznia kell a csúcsidőszaki fogyasztást. Ami azt jelenti, hogy a lakosságnak kényszerű megtakarításokat kell végrehajtania.
Jön a szabályozás is?
Más megoldás még nem ismert. Az Olaf Scholz vezette kormány elutasítja az „atomerőművekhez” való visszatérést, és a szénerőművek fokozatos bezárásával a maradék erőforrásokat is csökkenti. Április elején Robert Habeck miniszter megismételte, hogy nem lát problémát az áramellátásban, és továbbra sem fogad el olyan forgatókönyvet, amelyben az áramellátás veszélybe kerülne. Németország ezért nem hátrál meg attól a tervétől, hogy 2030-ig több millió hőszivattyút telepítsen, és a fosszilis energiaforrásokról a zöld energiaforrásokra térjen át.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.