A német hírszerzés lehallgatta Hillary Clintont sajtóértesülések szerint

 A három sajtóorgánum közös értesülése szerint Hillary Clinton lehallgatásáról dokumentumok tanúskodnak, amelyeket a BND egy júliusban letartóztatott munkatársa átadott az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA). Az amerikaiaknak kémkedő német hírszerző - Markus R.  - a vallomása szerint az utóbbi két évben legkevesebb 218 dokumentumot juttatott el a CIA-nak.

A washingtoni vezetés fel is használta az így szerzett adatokat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lelepleződött titkos adatgyűjtő programjainak németországi vonatkozásai körül a német kormánnyal kialakult vitában, azzal válaszolva az NSA tevékenységét kifogásoló német megjegyzésekre, hogy a BND is kémkedik Washington ellen. 

Berlin azonban azt állítja, hogy a BND nem figyelte meg rendszeresen és célzottan az amerikai kormányzat tevékenységét és tagjainak kommunikációját. Hillary Clintonnak csupán egy telefonbeszélgetését hallgatták le, azt is véletlenül - érvel a német fél. Az pedig hiba volt, hogy a politikus külügyminisztersége idején (2009-2013) rögzített beszélgetést nem semmisítették meg, hanem eltárolták - teszik hozzá.

Ugyanakkor nem Hillary Clinton volt az egyetlen, akit a BND lehallgatott  A német hírszerzők más amerikai politikusok beszélgetéseit is felvették, és más baráti, szövetséges országok egyes politikusait is lehallgatták, majd a rögzített anyagokat továbbították a BND elnökének. Német hírszerzési források szerint azonban egy esetben sem az érintetteket célzó megfigyelésről volt szó - áll a SZ online kiadásában, illetve az NDR és a WDR hírportálján péntek este megjelent beszámolóban.

Markus R. a BND munkáját meghatározó alapdokumentumot is lemásolta és eljutatta a CIA-nak. Ez A szövetségi kormány megbízási profilja (APB) című anyag, amely arról szól, hogy a kormány irányítása alatt működő BND-nek mely országok ellen kell kémkednie, és milyen témákkal kell foglalkoznia.  Az APB 2009-ben keletkezett és jelenleg is hatályos. Az Egyesült Államok nem szerepel a dokumentumban, de nemrégiben felkerült a listára egy NATO-tagország - áll a SZ, az NDR és a WDR beszámolójában.

Az NSA-tól tavaly kiszivárogtatott anyagok alapján a berlini kormányzati negyedben álló amerikai nagykövetségen a környék digitális kommunikációját - például a mobiltelefonon folytatott beszélgetéseket - megfigyelő központot üzemeltettek. Legkésőbb 2002-től lehallgatták az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel hivatali mobilját is. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett az Edward Snowden által kiszivárogtatott iratok tartalmát ismerő sajtóorgánumok beszámolói szerint.

A Snowden-féle leleplezések feszültséget keltettek Berlin és Washington kapcsolatában. Tovább terhelte a viszonyt, hogy július elején lebukott Markus R., és a védelmi minisztérium egy munkatársa ellen is felmerült a gyanú, hogy a CIA-nek kémkedik. A német kormány válaszlépésként kiutasította az országból a CIA berlini állomásvezetőjét.