A magyarlakta körzetekben elmarad a részvétel az országos átlagtól

Délelőtt tíz óráig a választási névjegyzékben szereplő 18 millió 300 ezer választópolgár 6,55 százaléka adta le voksát. Az átlagnál nagyobb részvételt az ország déli részén, a Duna menti megyékben jegyezték fel (a legnagyobb arány, 8,86 százalék, Teleorman megyében volt), a legkisebbet pedig Erdélyben. A legkevesebben Kovászna megyében szavaztak, itt a részvétel nem érte el a 4,6 százalékot, de a többi, jelentős számú magyar lakossággal rendelkező megye is a sereghajtók között van: Hargita megye hátulról a harmadik 4,8 százalékkal, Szatmár megyében pedig 5 százalékos volt a részvétel a reggeli órákban. A szavazási kedv jelentősen meghaladja a májusi európai parlamenti választásét (akkor a reggeli órákban a jogosultak 4,6 százaléka szavazott), de a legutóbbi elnökválasztásét is felülmúlja, hiszen 2009-ben az első fordulóban délelőtt 10 óráig a jogosultak 6,17 százaléka voksolt. A magyarlakta térségekben a legutóbbi, 2009-es elnökválasztáson is az országos átlagnál jóval kisebb volt a részvétel. A több mint egy évtizede megszavazott alkotmánymódosítás értelmében az elnöki mandátum öt évre szól, így utoljára 2004-ben rendeztek olyan voksolást Romániában, amikor az elnökválasztás egybeesett a - négyéves mandátummal rendelkező - törvényhozók megválasztásával. Az országban a belügyminisztérium csaknem 58 ezer alkalmazottja teljesít szolgálatot a választások zavartalan lebonyolítása érdekében. Ők nemcsak a 18 ezer szavazóhelyiség védelmét látják el, hanem az úgynevezett "választási turizmust" is megpróbálják megakadályozni: már a reggeli órákban több száz autóbuszt állítottak meg és vizsgáltak át, hogy kiszűrjék a választók csoportos utaztatását, amit a törvény tilt. Komoly szabálysértésekről nem érkeztek jelentések, de több szavazóhelyiség vezetőjét is előállította a rendőrség: egy helyen az ellenőrző pecsét, másutt 400 szavazócédula tűnt el. Vasárnap helyi idő szerint 21 óráig várják a szavazóhelyiségekbe a román állampolgárokat, hogy a következő öt évre megválasszák az ország elnökét. Amennyiben a 14 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor november 16-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.